Szennyvízelvezetés

Az ivóvízhasználat során keletkezett szennyvizet el kell vezetni, és meg kell tisztítani annak érdekében, hogy ne szennyezze környezetünket. Sok felszíni ivóvíznyerő hely szennyeződött el véglegesen azért, mert a szennyvizet tisztítás nélkül engedték a talajba. Élővizeink – különösen a tavak, így a Balaton és a Velencei-tó – ökológiai egyensúlya borulna fel, ha tisztítatlanul folynának bele a szerves anyagok mellett kórokozókat és különféle szilárd szennyeződéseket is tartalmazó szennyvizek.

Felhasználóink egy részénél a szennyvizeket különböző átmérőjű csatornák rendszere gyűjti össze és vezeti a szennyvíztisztító telepekre. Ahol a domborzati viszonyok megengedik, ott gravitációsan áramlik a szennyvíz. Sok esetben szennyvízátemelőkben elhelyezett szivattyúkkal kell a megfelelő nyomást biztosítani a szennyvízcsatornán belüli áramláshoz.

A felhasználók másik csoportját azok alkotják, akiknél még nem épült ki a csatornahálózat, így az ő esetükben egy megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozó szolgáltatását kell igénybe venni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt fogadóhelyre történő beszállításáról.

 Szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztító telepeken először rácsokkal szűrik ki a nagyobb méretű szilárd anyagokat, majd leülepítik a szennyvízben található homokszerű szennyeződést.

Ezt követi a szennyvíz szerves anyagának eltávolítása, ún. eleveniszapos biológiai tisztítás segítségével. A szerves anyagokat mikroorganizmusokból álló eleveniszap gyűjti össze és bontja le, amelyet utóülepítő medencékben választanak ki a tisztuló szennyvízből.

A mechanikai és biológiai tisztulás után, egyes esetekben kémiai, harmadik fokozatú tisztítást is alkalmazni kell, amely a vízben még jelen lévő, közvetlenül felvehető növényi tápanyagok (foszfor, nitrogénvegyületek) eltávolítását célozza.

A legutolsó tisztítási fázis a fertőtlenítés, amikor a szennyvízben maradt mikroorganizmusokat kell fertőtlenítőszer alkalmazásával elpusztítani. A tisztítási folyamat végén olyan minőségű víz keletkezik, ami ugyan nem ivóvíz-tisztaságú, de veszély nélkül lehet az élővizeinkbe visszaengedni.

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot első lépésben vízteleníteni kell, mivel ennek csupán 1-3%-a a szárazanyag-tartalom, a többi víz. A víztelenítés során keletkező csurgalékvizet visszavezetik a tisztítási technológia elejére. A víztelenített szennyvíziszapot komposztálják, és ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban talajjavításra hasznosítják. Létezik más iszaphasznosítási mód is, melynek során a sűrített iszapot injektálással helyezik el.

 Vízminőség-ellenőrzés a szennyvízelvezetés és -tisztítás során

A szennyvíztisztítást követően az élővizeinkbe csak ellenőrzött körülmények között engedhetjük vissza a megtisztított szennyvizet. A DRV Zrt. által kezelt szennyvíz minőségét a társaság saját laboratóriumaiban folyamatosan ellenőrzik munkatársaink. Mintákat vesznek a beérkező szennyvízből, a tisztítási technológia során és a természetbe történő kibocsátás előtt is. A környezeti ártalmak elkerülése végett a megtisztított víz baktérium-, szervesanyag-, foszfor-, nitrogé-n és sótartalmát vizsgálják a szakemberek. A DRV Zrt. munkatársain kívül a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet is vizsgálja a természetes élővizeinkbe bocsátott tisztított szennyvíz minőségét.

 Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton

A szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetőség fordulhat elő, melyek gyors, szakszerű elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. A szennyvízhálózaton is történik időnként csőtörés, bár jóval ritkábban, mint az ivóvízhálózat esetében. Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként időnként nem csak szennyvíz kerül. Alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgező vagy maró anyagokat, műanyag és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén megszüntethető.

Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a szennyvízátemelőkben található szennyvízszivattyúk meghibásodása – ezek segítik a szennyvíz magasabb pontra történő emelését, ha azt a terepviszonyok indokolttá teszik.  Ha egy ilyen szivattyú elromlik, akkor a folyamatosan érkező szennyvízzel megtelik az átemelő akna. Az URH-s jeladó rendszer azonnal hibaüzenetet küld a diszpécserközpontba, ahol a számítógépes üzemirányító rendszer jelzi a meghibásodást. Az ügyeletes diszpécser pedig értesíti, és a helyszínre küldi a hibaelhárító szakembereket. A helyszíni hibafeltárást követően kiderül, hogy a szivattyú helyben javítható-e, vagy cserére van szükség. A megjavított/új szivattyú üzembe helyezését követően fontos feladat a környezet fertőtlenítése, mivel a felszínre esetlegesen kifolyó szennyvíz komoly fertőzésveszély forrása lehet.

Amennyiben közterületen szennyvízkiöntést észlel, diszpécsereink köszönettel várják telefonhívását, hogy a problémát mihamarabb elháríthassák. A hibabejelentéshez tárcsázza a DRV-infovonalat, a +36 80 240 240-es telefonszámot, és válassza az 1-es menüpontot.

   A szennyvízszikkasztás káros hatásai

 

A talajba engedett szennyvíz elszennyezi a talajvizet, amely gyakran a számunkra ivóvizet biztosító vízkészletekkel is kapcsolatban áll. A szennyvízben a természetes anyagokon túl a háztartási vegyszerek maradékai is megtalálhatók, amelyek mérgezik környezetünket.

Zárt szennyvíztároló esetén rendszeresen szükség van a felgyülemlett házi szennyvíz elszállíttatására (szippantókocsi alkalmazására). Ezt a szolgáltatást társaságunkkal vagy megfelelő szakismerettel, engedéllyel rendelkező vállalkozóval végeztethetik el, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt helyre történő beszállításáról. A szippantott szennyvizet tilos élő vízfolyásba vagy a közcsatorna tisztítóaknájába engedni!

Könnyen belátható, hogy az ivóvízhasználat során keletkező szennyvíz elhelyezésének legkedvezőbb módja – gazdasági, környezetvédelmi, kényelmi szempontból – az utcai szennyvízcsatornára való rákötés.

 Csapadékvíz-elvezetés

A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot kizárólag szennyvizek elvezetésére létesítették. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a csatornába, gondot és többletköltséget okoz a szennyvízzel történő együttes elszállítása, amely időnként szennyvízkiömléshez is vezethet. A csapadékvíz miatt hirtelen megnövekedő mennyiségű – ezért hígabb – szennyvíz a szennyvíztisztító telepeken költséges technológai beavatkozásokat igényel, mely környezettudatos felhasználói magatartással megelőzhető lenne.

Társaságunk a csapadékvíz illegális bekötését ún. ködfejlesztő berendezéssel, valamint kamerás vizsgálatokkal igyekszik felderíteni.

 Idegenvíz a szennyvízcsatorna-hálózatokban

A DRV Zrt.-nél kialakult és folyamatosan fejlődő szennyvízhálózati diagnosztikai tevékenység tervezése, szervezése és végrehajtása során felmerült az igény, hogy szakmai ismereteink bővítése és tapasztalataink megosztása okán célszerű felvenni a kapcsolatot a – meghatározó részben állami tulajdonú víziközműveket üzemeltető – regionális társvízművekkel.

Ennek eredményeként 2011. november 15-én lefolytattuk az „Idegenvizek a szennyvízhálózatban" témájú munkacsoport nyitó egyeztetését az 5 regionális vízmű és a Tettye Forrásház Zrt. részvételével. A nyitó egyeztetés során az előzetesen összeállított és résztvevőknek megküldött témavázlatot és ütemezést egyeztettük és fogadtuk el, melynek célja egy kézikönyv összeállítása, amely magában foglalja a közös ismereteket és tapasztalatokat az alábbi fő pontok szerint:

  • a szennyvízhálózat idegenvíz-befolyásoltságának egységes értelmezése érdekében fogalomtár összeállítása;
  • az ismert problémák strukturálása;
  • az idegenvizek felderítésének módszertana, gyűjtött és mért adatok kiértékelése, hibahelyek azonosításának módszerei;
  • alternatív hibajavítási technológiák keresése/fejlesztése, az optimumok és megtérülés kalkulálása;
  • kézikönyv összeállítása, a fenti témák egységes szerkezetbe foglalása.

A közös munka során olyan komplex anyag jött létre, melyben minden résztvevő szakmai tapasztalata és üzemeltetési területeik adottsága megjelenik – igazodva a 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott fogalmakhoz –, ezáltal a szennyvízhálózatokat terhelő idegenvizek problémakörében felmerülő gyakorlati problémák megoldásához nyújt segítséget az üzemeltetők részére.

   Szennyvízközművek üzemeltetése

 

Fogalommagyarázat, szennyvízközművek tulajdonviszonya

A víziközmű olyan speciális létesítmények elnevezése, amelyek a települések vízellátását, illetve szennyvízelvezetését szolgálják. Víziközmű például a kút vagy a felszíni vízkivételi mű, a víztisztító mű, a víztároló, a vízvezeték, a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító mű stb. A szennyvízközművek a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában vannak. Ezeket a DRV Zrt. különböző szerződések (koncessziós, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések) keretében üzemelteti.

Ellátott települések száma

A DRV Zrt. 220 településen gondoskodik a szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról. A társaság által üzemeltetett állami, illetve önkormányzati tulajdonban levő szennyvízelvezető rendszerek és szennyvíztisztító létesítmények folyamatosan bővülnek, korszerűsödnek, így alkalmasak a mennyiségi és minőségi igények kielégítésére.

Az állami és önkormányzati szennyvíz közművel rendelkező települések aránya 2014-ben a DRV Zrt. működési területén a szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében:

 A településlistában a felhasználási helyet megadva megtekintheti, hogy az érintett településen kinek a tulajdonában van a szennyvízközmű.

Működtetett rendszerek

  • Balaton-térségi regionális szennyvízelvezető és -tisztítóművek
  • Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető és- tisztítóművek
  • Helyi tisztítóművek

Állami tulajdonban lévő szennyvízközművek:

  • a Balaton-térségi és a Velence-tavi Regionális Szennyvízelvezető és Tisztítóművek

Önkormányzati tulajdonban levő szennyvízközműveket üzemeltet a társaság:

  • többségében a Somogy, valamint Zala, Veszprém, Fejér, Tolna és Baranya megyében található települések szennyvízelvezetése és -tisztítása érdekében.