1. Tájékoztató a magánkutak használatáról

1.1. Engedélyezés és vízvizsgálat

Magyarországon az ivóvíz minőségét és az ellenőrzés rendjét a 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) szabályozza, a saját célú ivóvízművekre, vagyis a magánkutakra vonatkozóan pedig a 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet fogalmaz meg előírásokat.

A saját célú ivóvízmű létesítése és üzemeltetése hatóságiengedély-köteles. Az engedélyt háztartási felhasználás és ennek megfelelő kivett vízmennyiség esetén a települési önkormányzat jegyzője adja.

Azok a vizek, amelyek minősége megfelel a kormányrendeletben rögzített határértékeknek, a napi ivóvízigény kielégítésére korlátlanul fogyaszthatók.
A kitermelt ivóvíz minőségét a kormányrendeletben foglaltak alapján az ott felsorolt paraméterekre az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve ezt követően legalább háromévente ellenőrizni vagy ellenőriztetni kell. Javasolt ugyanakkor a kútvíz minőségének minimum évenkénti ellenőrzése, ha a családban várandós vagy kisgyermek van.

A vizsgálandó paraméterek: organoleptikus paraméterek (szín, szag, íz, zavarosság, hőmérséklet), Escherichia coli, coliform baktériumok, telepszám 22 °C, fekális Enterococcus, pH, vezetőképesség, lúgosság, keménység, kémiai oxigénigény (KOIps), ammónium, nitrit, nitrát, klorid, vas, mangán. Amennyiben a helyi ismeretek függvényében egyéb komponensek vizsgálata is indokolt, akkor azokat is fontos ellenőrizni, erről az illetékes népegészségügyi hatóság adhat tájékoztatást.

Mintavétel előtt érdemes a vizsgálatokra akkreditált (hivatalosan feljogosított) laboratóriumot felkeresni, és tanácsot kérni a mintavétel kapcsán, annak érdekében, hogy minél pontosabb eredményt kapjunk. A szükséges kémiai és biológiai vizsgálat akár a DRV Zrt. akkreditált laboratóriumában is elvégeztethető (https://www.drv.hu/laboratoriumi-vizsgalatok).

A vízmintavételi edények típusa és a minták lehetséges tárolási ideje nagyon eltérő lehet vizsgálati komponensenként. A bakteriológiai vizsgálatokhoz mindenképp steril edényre van szükség, ezért célszerű a mintavételi edényeket a laboratóriumtól kérni, és a mintákat a lehető legrövidebb idő alatt, de maximum 24 órán belül a laboratóriumba juttatni, és addig is hűtve tárolni. Amennyiben valóban szakszerű mintavételt szeretnének, a legjobb, ha a vizsgálatot végző laboratóriumot bízzák meg a mintavétellel is.

A vízben előforduló mikrobiológiai és kémiai komponensek szerepéről, lehetséges egészségügyi hatásairól az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályánál, a járási hivatalok népegészségügyi osztályánál vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján is tájékozódhatnak.

 

1.2. Egyéb tudnivalók

A víz felforralása segíthet a baktériumok elpusztításában, ugyanakkor nem távolítja el a víz nitrát- vagy nitrittartalmát, sőt a víz párolgása révén a mennyiségét koncentrálja.

Ha a kút javítását, tisztítását végeztük, vagy a víz megjelenésében, szagában vagy ízében tapasztalunk változást, esetleg a vizet fogyasztók közt gyomor-bélrendszeri problémák jelentkeznek (pl. hasmenéses tünetek), akkor a kútvíz vizsgálatát soron kívül el kell végezni. Az eredmények ismeretében a megfelelő intézkedések megtételéig a kútvizet ivóvízként, illetve ételkészítési célra nem javasolt használni.

 

1.3. Saját kút lakóingatlanba való bevezetésének részletei

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58/2013. (II. 27.) számú végrehajtási rendeletének 79.§ (4) bekezdésében leírtak alapján az ivóvíz-közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel összekötni tilos. Ennek a tiltó szabálynak a megszegése a víziközmű-szolgáltatás szabálytalan igénybevételét jelenti.

A magánkút vize kizárólag szigorúan elkülönülő rendszer kiépítésével vezethető be a lakóingatlanba, úgy, hogy az a közüzemi hálózattal nem kerül összekötésre. Az elkülönítés azért szükséges, mert ha a magánkút szivattyúját elindítják, akkor az általa gerjesztett nyomás meghaladhatja a közüzemi hálózatban lévő víznyomást, így a magánkút által termelt víz megfertőzheti a közhálózatot.

Jelenleg ugyanis Magyarországon az ásott vagy fúrt kutak nagy része talajvizet termel ki, melynek 90%-a szennyezett műtrágya- és növényvédőszer-maradványokkal, valamint a bakteriális szennyezés is gyakori (bővebben lásd a következő fejezetben).

A fentiek szerint a magánkút vize a lakóingatlanon belül elsősorban WC-öblítésére, mosásra, esetleg tisztálkodásra javasolt.

Amennyiben az ingatlan szennyvízbekötéssel rendelkezik, a magánkútból származó vizet hiteles „telki" vízmérővel köteles mérni a tulajdonos vagy felhasználó, mivel a magánkút által szolgáltatott víz mennyisége is terheli a szennyvízhálózatot, ezért csatornadíjat kell fizetni ezután is. A hiteles „telki” mérőt a tulajdonos maga is beépíttetheti, illetve azt a vízműnél is kezdeményezheti. A beépített mérő plombálását és üzembe helyezését kizárólag a szolgáltató végezheti el. A szükséges dokumentumok a https://www.vizcenter.hu/drv/nyomtatvanyok oldalon elérhetők. A bekötéssel kapcsolatban felmerülő kérdés esetén a DRV Zrt. ügyfélszolgálata nyújt bővebb információt a 06 80 240 240-es, ingyenesen hívható telefonszámon.

 

2. A magánkutak vízminősége, a közelükben végzett tevékenységekből adódó veszélyek felmérése

Az ásott vagy fúrt kutak vizének minősége rendkívül változatos. Függ a kút mélységétől, a terület geológiai jellegétől, valamint mindazon emberi eredetű szennyező anyagoktól, melyek elérik a vízforrást. A magánkutak nagy része sekély talajvízkút, esetleg karsztvízre telepített kút, amelyek a felszíni szennyezéseknek ki vannak téve, ráadásul azok egy része a magánkút tulajdonosának tevékenységéből származhat.

Tapasztalatok alapján a magánkutak vize sokszor nem felel meg maradéktalanul az ivóvízre vonatkozó követelményeknek. Minőségromlást elsősorban emberi (pöcegödrök, árnyékszékek) vagy állati eredetű szennyvizek, állati hulladékok (dögkutak, trágyázás), mezőgazdasági területen különböző növényvédőszer- vagy műtrágyamaradványok, illetve különböző természetes, geológiai eredetű szennyezések okoznak; ritkább esetben előfordulhat még egyéb, ipari eredetű szennyezés (pl. nehézfémek, oldószerek) megjelenése is.

A mikrobiológiai szennyezők között súlyos megbetegedést okozó kórokozók is előfordulhatnak, van példa májgyulladást előidéző hepatitis A-vírus, hányást, hasmenést okozó calicivírusok és egysejtű kórokozók, valamint toxikus E. coli törzsek előfordulására is.

A kútvizek esetén a leggyakoribb problémát és a legnagyobb közegészségügyi kockázatot – különösen csecsemőkre és kisgyermekre nézve – a víz bakteriális szennyezettsége, valamint a kémiai szennyezők közül a nitrit és nitrát előfordulása jelenti. A nitrát megjelenésére a felszín közeli (talajvíz) ivóvízforrásokban legnagyobb részben emberi tevékenység, különösen az állattenyésztés, műtrágyázás, szennyvízszikkasztás következményeként kerülhet sor, míg nitrit elsősorban bakteriális (ún. nitrifikációs) folyamatok eredményeképpen, ammóniumionok átalakulása során kerülhet a vízbe. A víz nitráttartalma a bélben baktériumok hatására nitritté alakul, amely a vérbe felszívódva a vörösvérsejtek hemoglobinját ún. methemoglobinná alakítja át, ezáltal gátolva az oxigén szállítását. Magas nitrát- vagy nitrittartalmú kútvíz fogyasztásakor a csecsemők az oxigénhiány miatt elkékülnek (ez a kékkór vagy más néven cianózis) és légzési zavarokkal küzdenek, amely súlyos esetben halálhoz vezethet. Ezért a csecsemők számára más forrásból kell biztosítani a tápszer, tea vagy egyéb étel készítéséhez használt vizet, például palackozott vízből. Az utóbbi évtizedekben ilyen megbetegedést közműves ivóvíz nem okozott, de a magánkutak vizét fogyasztóknál évente egy-egy eset előfordul.

A nitrát mellett ugyancsak jellemző mezőgazdasági eredetű szennyezők lehetnek a talajvizekben a növényvédőszer-maradványok, amelyek között rákkeltő és hormonháztartásra ható anyagok is vannak. Emiatt nagyon fontos, hogy a saját kútjuk vizét használók tisztában legyenek azzal, hogy milyen környező veszélyforrások szennyezhetik a kútjuk vizét, ezek ellen hogyan védekezhetnek, és milyen beavatkozások szükségesek nem megfelelő vízminőség esetén.

Ugyan a vonatkozó jogszabályok meghatározzák a kötelezően vizsgálandó paramétereket, a helyben jellemző lehetséges szennyező források és kockázatok alapján a vizsgálatok köre bővíthető a vizet fogyasztók egészségének védelme érdekében.

A vízminőségi problémák egy része a helyszínen látvány, szag vagy íz alapján is érzékelhető (pl. a víz vas- és mangántartalma, amely a szanitereken, mosott ruhákon vörösesbarna vagy feketés lerakódás formájában jelenik meg), azonban a legsúlyosabb problémák (pl. mikrobiológiai szennyezés, nitrát, nitrit, peszticidek jelenléte) csak szakszerű laboratóriumi vizsgálatokkal tárhatók fel.

A kockázatok felmérését a mellékelt adatlap segíti. A dokumentum a kút legfontosabb adataira kérdez rá, amelyek részben az azonosíthatóság miatt szükségesek, részben a felszíni eredetű szennyezéseknek való kitettség értékelését szolgálják. Ezenkívül szerepelnek a kút közvetlen és tágabb környezetében végzett, kockázatot jelentő tevékenységekre vonatkozó kérdések. A vízzel kapcsolatos korábbi vagy meglévő problémák összegyűjtése is fontos szempont a kockázatok megítéléséhez. A kitöltött adatlap alapján a területileg illetékes járási kormányhivatal népegészségügyi osztályának segítségét kérheti a kötelezően vizsgálandó és a vizsgálatra javasolt paraméterek köréről, illetve esetleges vízminőségi probléma esetén a szükséges a teendőkről.

 

3. A szennyezések elkerülése, kezelése

Fúrt vagy ásott kutak használata esetén nagyon fontos, hogy hangsúlyt fektessenek a problémák megelőzésére és a megfelelő vízminőség megóvására. Ezért a kutak létesítése előtt mindenképp érdemes szakértővel egyeztetni, tájékozódni a lehetséges szennyező forrásokról (pl. a közelben folyó ipari, mezőgazdasági tevékenységről stb.).

Meglévő kút esetén annak környezetét tisztán és rendezetten kell tartani, a közvetlen közelében nem használhatók peszticidek (pl. gyomirtó) és egyéb vegyszerek. Az esetleges haszonállatokat a kúttól legalább 10 méterre kell tartani, és meg kell akadályozni (kerítéssel vagy más módon), hogy a közelébe jussanak. Hulladék vagy üzemanyag tárolása a kút környékén ugyancsak tilos.

Nem szabad megfeledkezni a kútvíz rendszeres fertőtlenítéséről és a kút alján esetlegesen felhalmozódó üledék (iszap) időszakonkénti eltávolításáról sem.

Amennyiben a kútvíz minősége alapján összetett vízkezelési technológia alkalmazása szükséges, a döntés, illetve a vízkezelő berendezés típusának kiválasztása előtt szükséges azt is mérlegelni, hogy ezek alkalmazása közegészségügyi kockázatot is jelenthet. Ilyen pl. a különböző vízkezelő berendezésekben megjelenő Pseudomonas aeruginosa baktérium vagy nagy ammóniumtartalmú nyersvíz esetén a pangó vízben megjelenő nitrit, illetve a fertőtlenítés hatására képződő klórozási melléktermékek. Amennyiben a kút üzemeltetője vízkezelő berendezés alkalmazása mellett dönt, vagy már működtet ilyen berendezést, fontos, hogy a vízkezelésből származó, kockázatot jelentő paramétereket is rendszeresen vizsgálják.

Minden vízkezelő berendezés rendszeres karbantartást (fertőtlenítés, szűrők cseréje, időszakos átöblítés) igényel! Ha az elmarad, a berendezés nagyobb közegészségügyi kockázatot jelenhet, mint a kútvíz közvetlen fogyasztása.

A különböző berendezések más-más vízminőségi probléma megoldását szolgálják, ezért ha felmerül a vízkezelés szükségessége, javasolt vízkezelő technológiák tervezésével és kivitelezésével foglalkozó szakemberhez vagy céghez fordulni, akik a helyi vízminőséget, a felhasználás módját és az esetleges egyedi igényeket is figyelembe véve tudják a technológiát megtervezni.

Vízkezelési igény esetén sok esetben felmerül a kereskedelmi forgalomban kapható ivóvíz-utótisztító kisberendezések alkalmazása. Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), illetve korábban az illetékes megyei kormányhivatalok által kiadott ivóvízbiztonsági-engedélyek, illetve az NNK-szakvélemények közüzemi vezetékes ivóvíz utókezelésére vonatkoznak. A kútvizek vízminősége rendkívül változatos és sok esetben jelentősen eltérhet a vezetékes ivóvíz minőségétől, így a vezetékes ivóvíz utókezelésére engedélyezett berendezések nem feltétlenül alkalmasak kútvizek kezelésére. Emiatt ezeknek a berendezéseknek a használata kútvíz kezelésre nem javasolt, illetve alkalmazhatóságuk kizárólag a kezelendő vízminőségét és a berendezés típusát is figyelembe véve, egyedi mérlegelés és értékelés alapján dönthető el.

 

További információk a magánkutakról az NNK honlapján, az alábbi linken olvashatók:

Tudnivalók a magánkutakról (gov.hu)