Kérdések és válaszok

Hány Balaton-parti és hány háttértelepülés állandó lakóját érinti a beruházás?

57 Balaton-parti és 90 háttértelepülés érintett a projektben, 151.543 és 104.500 fő állandó lakossal. Összesen tehát 147 település 256.043 állandó lakosát, plusz a nyaralótulajdonosokat, valamint a tóhoz látogató több százezer vendéget érinti a projekt.

 

Mi történik, ha a biztonságos kivételi szint alá csökken a karsztvíz szintje? A Balatonnál nem volt volumenprobléma, de az új koncepcióban honnan pótolják ez esetben a vizet?

A vízbázisok igénybevehetőségét, a kitermelhető vízmennyiséget a mindenkor hatályos üzemeltetési engedélyeken keresztül az engedélyező hatóság határozza meg, és folyamatosan felügyeli. A fejlesztés során a karsztvízbázisokat a megújulóképességük figyelembevételével terhelik majd, ügyelve rá, hogy a vízkivétel és az utánpótlódás egyensúlyban maradjon.

 

Miért kell a tízezer éves természeti kincset meginni?

Az ivóvíz-szolgáltatásra alkalmas vízkészlet minden formájában természeti kincs. A karsztvízbázisok is – éppúgy, mint minden más vízbázis – csak a visszapótlódásuk mértékéig terhelhetők, vehetők igénybe. A karsztvíz esetében a felszínről történő utánpótlódás időtartama kedvezőbb, mint pl. a mélyfúrású kutak esetében – előbbinél ez 50 évnél rövidebb, utóbbiaknál jóval több időt vesz igénybe.

 

Milyen hatással van az ásványi anyagokban gazdag karsztvíz a háztartási gépekre, hamarabb tönkremennek-e tőle?

A karsztvizek kiváló minőségűek, de valóban, a víztartó rétegből kioldott kalcium- és magnéziumionok miatt kemény víznek számítanak. A Balaton térségi települések jelentős részén azonban hosszú évtizedek óta karsztvíz biztosítja a vízellátást, és jelenleg sincs ebből fakadó probléma.

 

Milyen károkat fog okozni a tájban és főleg a mesterséges építményekben, ha a talajvízcsökkenés miatt megsüllyednek, vagy gödrök nyílnak a földben, földcsuszamlás következik be?

Ezen karsztvízbázisokból jelenleg is folyik a kitermelés, a tervezett többletkitermelés pedig a számítások szerint nem jelent majd érdemi változást a talajvízviszonyokban.

 

Mennyivel járult hozzá a Balaton eddigi vízcsökkenéséhez az ivóvíz-felhasználás?

Elhanyagolható mértékben. De a Balaton mint vízbázis a hosszú távon kiszámíthatatlan minősége miatt nem lehet a fenntartható ivóvízszolgáltatás alternatívája.

 

Egyeztettek a szlovénekkel és a horvátokkal a Mura vizének felhasználásáról?

A tervezés adott szakaszában sor kerül majd a szükséges egyeztetésekre.

 

Mi történik, ha két település vétója miatt kárba vész több száz milliárd forintnyi beruházás? Megakadályozhatják egyáltalán a kivitelezést? Kiválthatók az érintett vízbázisok, ha meghiúsul a beruházás ebben a formában?

A tervezés során figyelembe vesszük a települések kéréseit a nyomvonal elhelyezkedését illetően, és a szükséges változtatásokat a tervezőkkel együtt elvégezzük. Mindemellett a projekt szakmai céljainak kommunikálása az érintett települési vezetők felé kiemelt jelentőségű a téves vagy szakmailag nem megalapozott nézőpont kialakulásának megakadályozása és ezzel a negatív hatású döntések elkerülése érdekében.

 

Mi alapján választották ki ezeket a tervező cégeket?

Nyílt uniós közbeszerzési eljárás keretében.

 

Hány embert bocsátanak el az érintett balatoni vízművektől?

Egyet sem, a projekt nincs hatással a DRV-nél dolgozók létszámára.

 

Milyen zajjal és lezárással, esetleg vízkimaradással járnak majd a felújítási műveletek?

Erre vonatkozóan előzetes hatástanulmányok készülnek, és természetesen a jogszabályok betartása mellett zajlanak majd a felújítási munkálatok, oly módon, hogy az üzemeltetést a lehető legkisebb mértékben zavarják, igazodva az idényjellegű többletfogyasztási igényekhez is.

 

Mennyivel lesz drágább a víz a lakosságnak azáltal, hogy a Balaton-víz helyett karsztvízből kell előállítani az ivóvizet?

A víziközmű-szolgáltatás díját jelenleg a víziközmű-szolgálatáról szóló, 2011. évi CCIX törvény 65. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének javaslata alapján az illetékes miniszter állapítja meg rendeletben. A vízdíj tehát akkor változik, ha azt a mindenkori illetékes miniszter elrendeli.

Amúgy a karsztvízbázisokra való áttérés egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy nem igényli azon költséges tisztítási folyamatok alkalmazását, mint amit a felszíni vízkivétel során alkalmazni kell, vagyis a karsztvíz előállítása jóval olcsóbb, mint a felszíni vízé. Összehasonlításképpen: a karsztvízbázisból termelt ivóvíz költsége jelenleg a negyede a felszíni vízművekben termelt víz fajlagos előállítási költségének.

 

A Balaton és térsége vízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés tárgyú projekttel kapcsolatban felmerülő további kérdéseket a projekt azonosító számának feltüntetésével a sajto@drv.hu e-mail-címre várjuk.