Vízbázisvédelem

A vízbázisvédelem a vízkészletek egy szűkebb, meghatározott részének az általánosnál jóval fokozottabb védelmét jelenti. A vízbázisokat védeni kell, mivel hiába van utánpótlódásuk, ez a világon sok helyütt igen korlátozott, és esetenként a kívánt vízmennyiség meghaladja a rendelkezésre álló, utánpótlódó víz mennyiségét (lásd sivatagos területek). Mivel a felszín alatti vizek kora akár több (tíz)ezer év is lehet, könnyen belátható, hogy utánpótlódásuk sem pár év alatt zajlik le. Ezért kell a vizek mennyiségi védelmével is foglalkozni, például oly módon, hogy mezőgazdasági célú öntözésre nem ivóvíz-minőségű vizet használunk el, azt inkább felszíni vizekből (ha szükséges, csatornákon keresztül) vagy talajvízből oldjuk meg. A vízbázisok mennyiségüket és minőségüket tekintve lehetnek védettek és sérülékenyek.

A védett vízbázisok idősebb vizek, melyek a vízfelhasználás léptékét illetően elegendő vízutánpótlódással bírnak védett körülmények között. A védettség azt jelenti, hogy elég mélyen helyezkednek el, vagy elég vastag vízzáró réteg (pl. agyag) fedi őket, mely megvédi ezeket a vízbázisokat a felszín felől érkező szennyezésektől.

Sérülékeny vízbázisok esetében arról beszélhetünk, hogy a víz bázisát felszíni vagy víz adja (tó vagy folyó), vagy a felszínre hullott csapadékvíz (és vele együtt az esetleges szennyeződések) 50 évnél rövidebb idő alatt jut el a víztermelő objektumhoz (pl. kúthoz, forráshoz).

Sérülékeny vízbázis lehet a talajvíz, a parti szűrésű víz és a karsztvíz is, de lehet akár sekély mélységű, rétegvizes kutak vízbázisa is. A talajvíz országszerte rendkívül szennyezett, a víziközmű-szolgáltatók ezt csak nagyon ritkán veszik igénybe ivóvízbeszerzési céllal.

Parti szűrésű vízbázis az, amelynél a víz eredete felszíni vízfolyás, amelyet a kút, valamint a folyó között található homokos-kavicsos földtani közeg szűr meg felhasználás előtt.

Karsztos kőzetek azok, melyek anyagukat tekintve mészkőből vagy dolomitból állnak, és repedezettek. A repedéseket víz tölti ki, melyet szintén fúrt kutakkal lehet kitermelni. Karsztos vízadó képződmények is lehetnek védettek, ha elég mélyen helyezkednek el, és felettük elegendően vastag agyagos rétegek találhatók, vagy a teljes vízbázis utánpótlódási területeit tekintve is védettnek bizonyulnak.

Folyamatosan törekszünk a vízbázisok biztonságának növelésére a védett vízbázisok előnyben részesítésével. Emellett a biztonságban tartásra is nagy hangsúlyt fektetünk, sérülékeny vízbázisok esetében pl. a vízbázis területén megfigyelőkutakat létesítünk, amelyekből évente meghatározott időközönként vízmintákat veszünk, vagy mérjük a víz szintjét, állapotát folyamatosan ellenőrizve. A megfigyelőkutakban történő vízminta-vételezéssel elemezhetjük, hogy a vízbázis milyen állapotban van, és jelezhetjük már jóval előre, ha valamilyen szennyező anyag kerülne a felszín alatti vízbe. Sérülékeny vízbázisaink határait figyelmeztető táblákkal jelöljük a felszínen.

Megfigyelőkutak

Vízbázisainkon évente egyszer terepi bejárást is teszünk, ellenőrizendő a már ismert vagy esetleges új szennyező forrásokat (pl. állattartó telepek, illegális hulladéklerakók stb.). Ha jogszabályellenes tevékenységet észlelünk, azt jelentjük a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságnak.

A korszerűtlen vízkivételi létesítményeket az ivóvízminőség-javító EU-s pályázatok segítségével újítjuk fel, illetve szükség esetén tömedékeljük el, valamint e források felhasználásával létesítünk újakat is a mennyiségi és minőségi elvárások figyelembevételével.

A kitermelhető ivóvíz jó minősége az alábbi környezeti hatásoktól függ:

• a lakott területek távolságától, méretétől;
• a helyi hulladék- és szennyvízelhelyezéstől,
• az adott területen folyó mezőgazdasági és állattartási tevékenységtől;
• a helyi ipari tevékenységektől, a telephelyek állapotától, működésétől.

AZ IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME KÖZÖS ÉRDEKÜNK, A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKEK SZÁMÁRA ŐRIZZÜK MEG ŐKET. VIGYÁZZUNK RÁJUK!

 

SÉRÜLÉKENY VÍZBÁZISAINKRÓL RÉSZLETESEN

A DRV Zrt. szolgáltatási területén található ivóvízbázisok jelentős része sérülékenynek minősül, azaz a felszínre lehullott csapadék (az ott található szennyeződésekkel együtt) 50 évnél rövidebb idő alatt a termelőkutak, források vizébe juthat. Az ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a vonatkozó, 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet összegzi.

A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében a védőterületekkel érintett települések polgármesteri hivatalaiban társaságunk információs táblákat helyez ki, elkészítésük folyamatosan történik.

Alább felsorolt vízbázisaink sérülékenységének mértékéről, a jogszabályok szerint kijelölt védőövezetek elhelyezkedéséről az elnevezésekre kattintva tájékozódhatnak.

Balaton
Kánya
Majs
Mecseknádasd
Mohácsi-sziget
Monyoród, Máriakéménd–Szederkény
Palkonya
Sátorhely
Villlánykövesd