Ivóvízkészleteink

A fotó egy hegyi tavat szemléltet. A képre kattintva a fotó nagyobb felbontásban nyílik meg.

A víz igen nagy mennyiségben van jelen a bolygón: felületének 71%-át víz borítja. Ebből úgy tűnhet, hogy a vízkészletek kimeríthetetlenek, holott valójában a Föld ivóvíz- és iparivíz-készletei végesek. A Föld vízkészletének jelentős része, mintegy 97%-a a tengerekben és óceánokban van jelen, ami magas sótartalma miatt közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, még mezőgazdasági célokra sem. A fennmaradó két-három százalék ugyan édesvíz, aminek nagy része azonban jég formájában található meg. Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön fellelhető összes víznek alig 0,307%-a alkalmas, és ebben a mennyiségben már benne vannak a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső rétegvizek is.

Ivóvízkészleteink a Földön többféle forrásból származhatnak: felszíni (folyók, tavak, völgyzárógátas tározók) vagy felszín alatti vizekből (parti szűrésű, talajvizes, rétegvizes és karsztvizes típusok). A DRV Zrt. üzemeltetésében felszíni (Balaton) és javarészt felszín alatti vízbázisok állnak (országosan ez az arány 90%).

A vízkészletek utánpótlódási lehetősége eredendően mindig a csapadék, közvetetten pedig a felszíni vízfolyások, melyek a felszínre hulló csapadékot gyűjtik össze és szállítják el. A csapadékvíz egy része azonnal beszivárog a talajba, majd az alsóbb földtani rétegekbe, más része pedig le- és elfolyik (ott, ahol a beszivárgás korlátozott, pl. városok, betonnal, aszfalttal, épületekkel borított területek). Éppen ezért szükséges a településeken a csapadékvíz-elvezető hálózatok megépítése és üzemeltetése, hogy ezeket a vizeket egy mederbe terelve tudjuk elvezetni, mint ahogyan azt a folyók is teszik.

Magyarországon a vízkészletek, vagyis a felszín alatti víztestek folyóink vízgyűjtő területeihez vannak rendelve, így minden vízbázis is hozzárendelhető egy adott felszín alatti víztesthez. Ily módon kapcsolódnak egymáshoz a vízbázisok és a víztestek is.

 

Vízbeszerzés

A fotón az Ercsi településen található kútsor szerepel. A képre kattintva a fotó nagyobb felbontásban nyílik meg.

Azt, hogy egy adott település honnan kapja az ivóvizét, mindig a helyi adottságok határozzák meg. Ez függ a település méretétől, a természetföldrajzi és geológiai adottságoktól is. Azt a vízbázist kell mindig kiválasztani, amely a legköltséghatékonyabban tudja a legtisztább, legjobb minőségű ivóvizet szolgáltatni. Egy településnek lehet saját ivóvízbázisa, vagy egyszerre több településnek egy vagy akár több vízbázisa.

A DRV Zrt. ellátási területén az ivóvíz 24%-a felszíni vízbázisból származik. A tavak, folyók vizét közvetlenül az erre alkalmas vízrétegből termeljük ki szivattyúkkal, majd a víztisztító művekben kezeljük, hogy minősége megfeleljen az ivóvízzel szemben állított szigorú követelményeknek.

Parti szűrésű vízből, rétegvizekből biztosítjuk felhasználóinknak az ivóvíz 30%-át. A rétegvizek a talaj felszínétől legalább 20 méter mélységben találhatók, a felszíni szennyeződésektől vízzáró rétegekkel védett víztömegek. Vízminőségük alapvetően jó, de sokszor vasat és mangánt oldanak ki a kőzetekből. A rétegvizeket kutakkal csapoljuk meg, ezek mélysége akár több száz méter is lehet. A búvárszivattyúkkal felszínre termelt nyersvizet esetenként gáztalanításnak kell alávetni, majd vas- és mangántalanításra, bizonyos területeken ammóniamentesítésre van szükség ahhoz, hogy kiváló ivóvíz váljon belőle.

Az ivóvíz 46%-át nyerjük karsztvizekből. A mészkő és a dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó felszín alatti vizet nevezzük karsztvíznek. A karsztvizek rendszerint jó minőségűek, általában csak a keménységük magas, amit a víztartó rétegből kioldott kalcium- és magnéziumionok okoznak.

Mindhárom típusú víznyerőhelyről kitermelt vizet általában fertőtleníteni kell azért, hogy a tisztítása után biztosított jó minőségét az elfogyasztásáig megőrizze.

Vízminőség-ellenőrzés

A fotó laboratóriumi lombik üvegeket szemléltet. A képre kattintva a fotó nagyobb felbontásban nyílik meg.

Magyarországon és általában Európában jó minőségű, biztonsággal fogyasztható a csapvíz. A víz az első számú élelmiszerünk, ezért csak szigorú minőségellenőrzés után érkezhet meg a felhasználóinkhoz. A DRV Zrt. által szolgáltatott ivóvíz minőségét a társaság saját, akkreditált, korszerűen felszerelt laboratóriumaiban és az egészségügyi hatóság laboratóriumaiban egymástól függetlenül, folyamatosan ellenőrzik a jogszabályban előírt paraméterek alapján. Saját vizsgálatainknál a mintákat a kutaknál, a tisztítási technológia során, szivattyútelepeken, víztároló medencéknél, az egyes kijelölt hálózati pontokon és a felhasználói csapoknál veszik kollégáik. Elemzik a vizet fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai szempontból. Szigorúan ellenőrzik továbbá a víztisztítási műveletek hatásfokát is, beleértve a nyersvíz mint kiindulási anyag minőségét.

Amennyiben a vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a szigorú előírásoknak, azonnali intézkedéseket teszünk a probléma kiküszöbölésére. A társaság nagy hangsúlyt helyez már a megelőzésre is, a zavartalan vízellátás biztosítása érdekében.

Szakembereink évente több százezer vizsgálatot végeznek: 2021-ben 207 853 db ivóvízvizsgálat és 40 305 db szennyvízvizsgálat történt a DRV Zrt.-nél. Vizsgálólaboratóriumaink (Siófokon, Balatonfüreden, Kincsesbányán, Kaposváron és Mohácson) nyitva állnak az érdeklődők előtt, iskolás csoportokat is szeretettel látunk a nyílt napok vagy egyéb rendezvények keretében.

Érdekességek, hasznos cikkek:

Az Európai Parlament jóváhagyta a csapvíz minőségét szabályozó megállapodást

A Magyar Víziközmű Szövetség közreműködésével forgatta le Gyetván Csaba, a magyar Hogyan készül? műsorok készítője egyik kisfilmjét, amelynek a témája, hogy hogyan jut el az ivóvíz a csapokba, valamint hogy hogyan tisztul meg a szennyvíz. A két epizód teljes terjedelmében megtekinthető az alábbi linken:
https://videa.hu/videok/ozonetv/emberek-vlogok/hogyan-keszul-megmutatjuk-csapviz-C1MG27QIMgJNfAvY