Szennyvízelvezetés

Az ivóvízhasználat során keletkezett szennyvizet el kell vezetni, és meg kell tisztítani annak érdekében, hogy ne szennyezze környezetünket. Sok felszíni ivóvíznyerő hely szennyeződött el véglegesen azért, mert a szennyvizet tisztítás nélkül engedték a talajba. Élővizeink – különösen a tavak, így a Balaton és a Velencei tó – ökológiai egyensúlya borulna fel, ha tisztítatlanul folynának bele a szerves anyagok mellett kórokozókat és különféle szilárd szennyeződéseket is tartalmazó szennyvizek.

Felhasználóink egy részénél a szennyvizeket különböző átmérőjű csatornák rendszere gyűjti össze és vezeti a szennyvíztisztító telepekre. Ahol a domborzati viszonyok megengedik, ott gravitációsan áramlik a szennyvíz. Sok esetben szennyvízátemelőkben elhelyezett szivattyúkkal kell a megfelelő nyomást biztosítani a szennyvízcsatornán belüli áramláshoz.

A Felhasználók másik csoportját azok alkotják, akiknél még nem épült ki a csatornahálózat, így az ő esetükben egy megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozó szolgáltatását kell igénybe venni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt fogadóhelyre történő beszállításáról.

 Szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztító telepeken először rácsokkal szűrik ki a nagyobb méretű szilárd anyagokat, majd leülepítik a szennyvízben található homokszerű szennyeződést.

Ezt követi a szennyvíz szerves anyagának eltávolítása ún. eleveniszapos biológiai tisztítás segítségével. A szerves anyagokat mikroorganizmusokból álló „eleveniszap" akkumulálja és bontja le, amelyet utóülepítő medencékben választanak ki a tisztuló szennyvízből.

A mechanikai és biológiai tisztulás után, egyes esetekben kémiai, harmadik fokozatú tisztítást is alkalmazni kell, amely a vízben még jelenlévő, közvetlenül felvehető növényi tápanyagok (foszfor, nitrogénvegyületek) eltávolítását célozza.

A legutolsó tisztítási fázis a fertőtlenítés, amikor a szennyvízben maradt mikroorganizmusokat kell fertőtlenítőszer alkalmazásával elpusztítani. A tisztítási folyamat végén olyan minőségű víz keletkezik, ami ugyan nem ivóvíz tisztaságú, de veszély nélkül lehet az élővizeinkbe visszaengedni.

A szennyvíztisztítás során keletkező „szennyvíziszapot" első lépésben vízteleníteni kell, mivel ennek csupán 1-3 %-a a szárazanyag tartalom, a többi víz. A víztelenítés során keletkező csurgalékvizet visszavezetik a tisztítási technológia elejére. A víztelenített szennyvíziszapot komposztálják, és ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban talajjavításra hasznosítják. Létezik más iszaphasznosítási mód is, melynek során a sűrített iszapot injektálással helyezik el.

 Vízminőség ellenőrzés a szennyvízelvezetés és -tisztítás során

A szennyvíztisztítás során az élővizeinkbe csak ellenőrzött körülmények között engedhetjük vissza a megtisztított szennyvizet. A DRV Zrt. által kezelt szennyvíz minőségét a társaság saját laboratóriumaiban folyamatosan ellenőrzik munkatársaink. Mintákat vesznek a beérkező szennyvízből, a tisztítási technológia során és a természetbe történő kibocsátás előtt. A környezeti ártalmak elkerülése végett a megtisztított víz baktérium, szervesanyag, foszfor, nitrogén és sótartalmát vizsgálják a szakemberek. A DRV Zrt. munkatársain kívül a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet is vizsgálja a természetes élővizeinkbe bocsátott tisztított szennyvíz minőségét.

 Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton

A szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetőség fordulhat elő, melyek gyors, szakszerű elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. A szennyvízhálózaton is történik időnként csőtörés, bár jóval ritkábban, mint az ivóvízhálózat esetében. Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként időnként nemcsak szennyvíz kerül. Alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgező vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén megszűntethető.

Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a szennyvízátemelőkben található szennyvízszivattyú meghibásodása. A szennyvíz továbbítása és a terepviszonyok leküzdése érdekében ún. szennyvízátemelőkre van szükség. A szennyvízátemelőkben szivattyúk működnek, melyek a szennyvíz magasabb pontra történő emelését segítik. Ha a szennyvízátemelőben található szivattyú meghibásodik, akkor a folyamatosan érkező szennyvízzel megtelik az átemelő-akna. Az URH-s jeladó rendszer azonnal hibaüzenetet küld a diszpécser központba, ahol a számítógépes üzemirányító rendszer jelzi a meghibásodást. Az ügyeletes diszpécser értesíti, és a helyszínre küldi a hibaelhárító szakembereket. A helyszíni hibafeltárást követően kiderül, hogy a szivattyú helyben javítható-e. Komolyabb hiba esetén a szennyvízszivattyút kicserélik a szakemberek. Az új szivattyú üzembe helyezését követően fontos feladat a környezet fertőtlenítése, mivel a felszínre esetlegesen kifolyó szennyvíz komoly fertőzésveszély forrása lehet.

Amennyiben közterületen a szennyvízhálózaton problémát észlel, diszpécsereink köszönettel várják telefonhívását, hogy a problémát mihamarabb elháríthassák. A hibabejelentéshez tárcsázza a DRV INFO Vonal számát: 06 40 240 240 és válassza az 1-es menüpontot.

Töltse le tájékoztatónkat a vezetékes ivóvíz-hálózati meghibásodásokkal kapcsolatban!

Töltse le az illegális csatornahasználat következményeivel kapcsolatban készített kiadványunkat PDF formátumban!

 A szennyvízszikkasztás káros hatásai

A talajba engedett szennyvíz elszennyezi a talajvizet, amely gyakran a számunkra ivóvizet biztosító vízkészletekkel is kapcsolatban áll. A szennyvízben a természetes anyagokon túl a háztartási vegyszerek maradékai is megtalálhatóak, amelyek mérgezik környezetünket.

Zárt szennyvíztároló esetén rendszeresen szükség van a felgyülemlett házi szennyvíz elszállíttatására (szippantókocsi alkalmazására). Ezen szolgáltatást kérjük társaságunkkal, vagy megfelelő szakismerettel, engedéllyel rendelkező vállalkozóval végeztetni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt helyre történő beszállításáról. A szippantott szennyvizet tilos élő vízfolyásba, vagy közcsatorna tisztítóaknájába engedni.

Könnyen belátható, hogy az ivóvízhasználat során keletkező szennyvíz elhelyezésének legkedvezőbb módja – gazdasági, környezetvédelmi, kényelmi szempontból – az utcai szennyvízcsatornára való rákötés.

 Csapadékvíz – elvezetés

A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítették. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a csatornába, gondot és többletköltséget okoz a szennyvízzel történő együttes elszállítása, amely időnként szennyvízkiömléshez is vezethet. A csapadékvíz miatt hirtelen megnövekedő mennyiségű - ezért hígabb - szennyvíz, a szennyvíztisztító telepeken költséges technológai beavatkozásokat igényel, mely környezettudatos Felhasználói magatartással megelőzhető lenne.

Társaságunk a csapadékvíz illegális bekötését ún. ködfejlesztő berendezéssel, valamint kamerás vizsgálatokkal igyekszik felderíteni.

 Szagtalanítási eljárás

A szennyvizek összegyűjtése és elszállítása során, annak állapota a tartózkodási idő, illetve a szennyvíz fizikai és kémiai / biokémiai változásainak függvényében fokozatosan romlik. Az oldott oxigén-szint elfogyásával járó folyamat során a szennyvíz szervesanyag-tartalmának lebontását végző mikroorganizmusok típusa is megváltozik. Túlsúlyba kerülnek ugyanis azok a típusok, amelyek lebontási melléktermékeként egyre több illó- és szaganyagot tartalmazó gáz is megjelenik. Ebből származnak a kellemetlen, bűzt árasztó környezeti terhelések.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem feltaláló szakembereivel közreműködve - már több mint egy évtizede sikeresen alkalmazza a „Limitált nitrátadagolás szennyvizek szagártalmainak és biokorróziós hatásainak csökkentésére" megnevezésű szolgálati szabadalmát.

A berendezés sikeresen üzemel és a módszer a legkülönbözőbb típusú kommunális szennyvizekre, illetve szennyvízelvezető rendszerekre könnyen adaptálható. Az adagoló berendezések kivitele alkalmazkodik a környezet adta lehetőségekhez. Elhelyezhető a térszín felett, kis épületben, vagy részben, illetve teljesen földbe süllyesztve.

Az adagoló rendszer számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát a DRV Zrt. külső partnerek bevonásával és az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság anyagi támogatásával a 2000-2001. években fejlesztette ki, és 2002-ben szabadalmaztatásra is bejelentette kül- és belföldön egyaránt. A szoftver – mely az adagoló rendszer üzemfelügyeletét és irányítását végzi - képes megkeresni az adott helyzet paramétereinek megfelelő egy vagy több alkalommal sikeresen alkalmazott megoldásokat.

A rendszer használata a lakosságot irritáló szaghatások megelőzése mellett, a beton- és fémkorrózió jelentős mértékű csökkentésével hozzájárul a szennyvízszállító csatornahálózat élettartamának meghosszabbításához is.

Az eljárás hivatalos hatósági minősítéssel rendelkezik, s a teljes technológiában engedélyezett, környezetbarát anyagokat használ fel.

 Idegenvíz a szennyvízcsatorna hálózatokban

A DRV Zrt.-nél kialakult és folyamatosan fejlődő szennyvízhálózati diagnosztikai tevékenység tervezése, szervezése és végrehajtása során felmerült az igény, hogy szakmai ismereteink bővítése és tapasztalataink megosztása okán célszerű felvenni a kapcsolatot a – meghatározó részben állami tulajdonú víziközműveket üzemeltető- társ regionális vízművekkel.

Ennek eredményeként 2011. november 15-én lefolytattuk az „Idegenvizek a szennyvíz hálózatban" témájú munkacsoport nyitó egyeztetését az 5 regionális vízmű és a Tettye Forrásház Zrt. részvételével. A nyitó egyeztetés során az előzetesen összeállított és résztvevőknek megküldött témavázlat és ütemezés került egyeztetésre és elfogadásra, melynek célja egy Kézikönyv összeállítása, amely magába foglalja a közös ismereteket és tapasztalatokat az alábbi fő pontok szerint:

  • A szennyvízhálózat idegenvíz befolyásoltságának egységes értelmezése érdekében fogalomtár összeállítása
  • Az ismert problémák strukturálása
  • Az idegenvizek felderítésének módszertana, gyűjtött és mért adatok kiértékelése, hibahelyek azonosításának módszerei
  • Alternatív hibajavítási technológiák keresése/fejlesztése, az optimumok és megtérülés kalkulálása
  • Kézikönyv összeállítása, a fenti témák egységes szerkezetbe foglalása

A közös munka során olyan komplex anyag jött létre, melyben minden résztvevő szakmai tapasztalata és üzemeltetési területeik adottsága megjelenik, - igazodva a 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott fogalmakhoz - ezáltal a szennyvízhálózatokat terhelő idegenvizek problémakörében felmerülő gyakorlati problémák megoldásához nyújt segítséget az üzemeltetők részére.

 Szennyvíz közművek üzemeltetése

Fogalom magyarázat, szennyvíz közművek tulajdonviszonya

A víziközmű olyan speciális létesítmények elnevezése, amelyek a települések vízellátását, illetve szennyvízelvezetését szolgálják. Víziközmű például a kút vagy a felszíni vízkivételi mű, a víztisztítómű, a víztároló, a vízvezeték, a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztítómű stb. A szennyvíz közművek a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában vannak. Ezeket a DRV Zrt. különböző szerződések (koncessziós, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések) keretében üzemelteti.

Ellátott települések száma

A DRV Zrt. 187 településen gondoskodik a szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról. A társaság által üzemeltetett állami, illetve önkormányzati tulajdonban levő szennyvízelvezető rendszerek és szennyvíztisztító létesítmények folyamatosan bővülnek, korszerűsödnek, így alkalmasak a mennyiségi és minőségi igények kielégítésére.

Az állami és önkormányzati szennyvíz közművel rendelkező települések aránya 2014-ben a DRV Zrt. működési területén a szennyvízelvezetés és –tisztítás szolgáltatás esetében:

 A településlistában a fogyasztási helyet megadva megekintheti, hogy az érintett településen kinek a tulajdonában van a szennyvíz közmű.

Működtetett rendszerek

  • Balaton térségi regionális szennyvízelvezető és tisztító művek
  • Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető és tisztítóművek
  • Helyi tisztító művek

Állami tulajdonban lévő szennyvíz közművek:

  • a Balaton-térségi és a Velence-tavi Regionális Szennyvízelvezető és Tisztító művek.

Önkormányzati tulajdonban levő szennyvíz közműveket üzemeltet a társaság:

  • többségében a Somogy, valamint Zala, Veszprém, Fejér, Tolna és Baranya megyében található települések szennyvízelvezetésének és tisztításának az érdekében.

 Idegenvíz a szennyvízcsatorna hálózatokban Kézikönyv - Megnyitás