1. A DRV Zrt. éves beszámolója
Csatolmány: A DRV Zrt. éves beszámolója (2018) (Kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés)
2. A DRV Zrt. éves beszámolója archívum
- A DRV Zrt. éves beszámolója (2017) (Kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés)
- A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. éves beszámolója (2016) (I. melléklet, könyvvizsgálói jelentés)
- A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. éves beszámolója (2015) (I. melléklet, könyvvizsgálói jelentés)
- A DRV Zrt. éves beszámolója 2014, I. kiegészítés 2014, Könyvvizsgálói jelentés 2014
- A DRV Zrt. éves beszámolója 2013. I. melléklet 2013, Könyvvizsgálói jelentés 2013
- A DRV Zrt. éves beszámolója 2012, I. melléklet 2012, II. melléklet 2012
- A DRV Zrt. éves beszámolója 2011, I. melléklet 2011, II. melléklet 2011
- A DRV Zrt. éves beszámolója 2010, I. melléklet, könyvvizsgálói jelentés
3. A foglalkoztatottak juttatásaira vonatkozó adatok
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya kiterjed a DRV Zrt.-re mint a Magyar Állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra. A törvény végrehajtásaként a DRV Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé:
Archívum:
4. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések
Koppány-Völgye KEOP
Tájékoztató a „Koppány-völgye Konzorcium" részéről
az „Ivóvízminőség javítás a tabi kistérség nyolc településén" elnevezésű, KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 azonosító számú projekt előkészítő szakaszáról.
Mi a megoldandó probléma?
Több dél-dunántúli településen – így Andocs, Kára, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Szorosad, Törökkoppány, Zics településeken – az ívóvíz mínősége sajnos elmarad a törvény által meghatározottól. Vízkémiai vizsgálatok szerint e településeken a kutakból kitermelt vizekben az előírt határértéknél magasabb ammónia-, vas- és mangántartalmat mutattak ki. Ezen túl a jelenlegi vízművek által szolgáltatott ivóvizet a határértékeket meghaladó ammóniakoncentrációk, illetve a hálózatban képződő nitrit-koncentrációk jellemzik.
Mivel az érintett települések hátrányos helyzetűek, így az egészséges ivóvíz megteremtését csak oly módon lehet megvalósítani, hogy az ne rójon vállalhatatlan terheket e települések lakosságára.
Mi a megoldás?
A DRV Zrt., az érintett települések önkormányzatainak segítségével megkezdte egy olyan szakmai program megvalósítását, melynek célja e településeken az előírásoknak megfelelő, egészséges ivóvíz biztosítása.
E program legfontosabb célkitűzése a környezetkárosító hatások megelőzése és megszüntetése, az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése.
A projekt sikeres megvalósításával végeredményben a térség egészében javul a helyi lakosság, az intézmények dolgozói és az idelátogató turisták életminősége.
Mit tettünk eddig?
Ahhoz, hogy a szükséges beruházások ne jelentsenek elviselhetetlen terheket a térség lakóinak, olyan megoldást kellett találni, mely külső források igénybevételével valósulhat meg a fejlesztés.
E célból a a DRV Zrt., Andocs község Önkormányzata, Nágocs Község Önkormányzata valamint Somogyacsa Önkormányzata létrehozta a Koppány-Völgye Konzorciumot, melynek célja az érintett nyolc településen vízminőség javító fejlesztések elvégzése.
A Konzorcium által e célból elkészített „Ivóvízminőség javítás a tabi kistérség nyolc településén" című, KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 azonosító számú pályázata pozitív elbírálásban részesült, a Koppány-Völgye Konzorcium 28 475 000 forint támogatást nyert a projekt előkészítő szakaszának elvégzésére.
Mit teszünk most?
Az elnyert támogatás felhasználásával 2012. augusztus 15-ig a projekt előkészítő szakasza zajlik. E szakaszban készül el az a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, mellyel már a projekt megvalósítására fogunk pályázni.
E Tanulmányhoz elkészítjük a projekt pontos és részletes megvalósíthatósági tanulmányát, kidolgozzuk a projekt költség-haszon elemzését, megtervezzük, hogy milyen módon biztosítják majd a Konzorcium tagjai a beruházáshoz szükséges önerőt, úgy, hogy a térség lakóit ne terhelje e fejlesztés.
Ezen túl e szakasz során elvégezzük a szükséges próbafúrásokat, illetve minden olyan technológiai, és adminisztratív lépést, mely szükséges a projekt sikeres folytatásához.
Mit gondolnak az érintett települések lakói?
Nagyon lényeges kérdés, hogy mennyi információval rendelkezik, mit gondol a problémáról az érintett térség lakossága. Ennek megismerésére 2012 januárjában közvélemény – kutatást készíttettünk a térségben.
E kutatás eredményei szerint jelenleg az ívóvíz minőségét a közepesnél kicsit rosszabbra értékelik a térség lakói, ugyanakkor e szempontból a települések között jelentősek az eltérések. A válaszok alapján a helyiek többsége tisztában van azzal, hogy nem megfelelő az ívóvíz minősége, és közel kétharmaduk azt is tudja, hogy az ívóvíz nem felel meg az Európai Uniós normáknak.
A válaszok szerint a térség lakóinak fele hallott már a tervezett beruházásról. A beruházás támogatottsága igen nagy, iskolai osztályzatokkal kifezeve 4,7-es átlagos jegyet adtak a beruházásnak, és nem volt olyan település, ahol a támogatottság eredménye 4-es osztályzat alatt lett volna. Hasonlóan pozitívan itélték meg a válaszadók azt, hogy a beruházás előnyös-e a kistérségben élők részére.
A projekt finanszírozása
A projekt előkészítési szakaszának teljes költsége 33 500 000 forint, a megvalósítási szakasz költségvetése 689 589 250 forint. A nagyrészt EU támogatással megvalósítani tervezett projekt a Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában kerül finanszírozásra. A szükséges önrészt a Koppány-Völgye Konzorcium tagjai biztosítják.
Ha kérdése lenne
A projekt előkészítése során mindent megteszünk azért, hogy az érintett települések lakossága minél teljesebben informálódhasson munkánkról. E célból hoztuk létre ezt az oldalt is, melyet folyamatosan frissíteni fogunk a projekt híreivel.
Amennyiben e honlapon található információkon túl is kérdése lenne a projekttel kapcsolatban, úgy kérjük, forduljon településének Önkormányzatához, vagy a DRV Zrt. képviselőjéhez az alábbi elérhetőségen: Czipri András, pályázati projektvezető (84/501-238, czipri.andras@drv.hu)
A projectben részt vevő szervezetek
A Koppány – Völgye Konzorcium tagjai:
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.
8600 Siófok, Tanácsház u. 6.
Levelezési cím: 8601 Siófok, Pf. 59.
Tel: (+36) 84 501 500
Fax: (+36) 84 501 250
E-mail: drv.zrt@drv.hu
Web: www.drv.hu
Andocs község Önkormányzata
8675 Andocs, Szabadság tér 1.
Tel: (+36) 84 372 501
Fax: (+36) 84 372 590
Nágocs Község Önkormányzata
8674 Nágocs, Hősök tere 10.
Tel. / Fax: (+36) 84 372 734
Somogyacsa Önkormányzata
7283 Somogyacsa, Kossuth Lajos u. 187.
Tel. / Fax: (+36) 84 377 601
A projekt közreműködő szervezetének elérhetősége:
Energia Központ Nonprofit Kft.
1134 Budapest, Váci út. 45., "D" épület, 6. emelet
Levelezési cím: 437 Budapest, Pf. 328
Tel.: (+36) 1 802 4312,
Fax: (+36) 1 802 4301
Web: http://www.energiakozpont.hu/
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elérhetősége:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332.
Tel: (+36) 40 638-638 (474-9180)
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Web: www.nfu.hu
Révfülöp KEOP projekt
Révfülöpi agglomeráció szennyvíztelepének bővítése, fejlesztése
KEOP-projekt, előkészítési szakasz
Bevezető
A DRV Zrt. a KEOP – Egészséges tiszta települések akcióterv 7.1.2.0. számú „Szennyvízelvezetés és –tisztítás támogatási konstrukciójára pályázatot nyújtott be, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (Közreműködő Szervezet) támogatásra érdemesnek talált. A támogatási szerződést az előkészítési munkálatokra Társaságunk és a KvVM FI 2009. június 16-án írta alá.
Az előkészítési szakasz során elkészül a Részletes Megvalósíthatósági Hatástanulmány, amivel már a megvalósításra lehet majd pályázni. Az előkészítési szakaszban már megkezdődik a lakosok tájékoztatása a tervezett beruházásról. Ennek részeként 2009 novemberében lakossági közvélemény-kutatás készült az érintett településeken. A jövő év során többek között a honlapon keresztül, a sajtó segítségével és fórumokon részletes tájékoztatás adunk, hogy minden érintett megismerhesse a tervezett korszerűsítés részleteit.
Az eddigi tapasztalatok szerint a szennyvíztisztítót minden településen támogatják az önkormányzatok. Ez azonban még csak részsiker, ahhoz, hogy a tervezett beruházást folytatni lehessen, és a projektgazda további támogatást tudjon szerezni, össze kell fogni, egységes akaratot kell nyilvánítani. Ez tehát egy igazi közös ügy, amivel az érintett önkormányzatok, a települések lakossága és a vízügyi szakma egyaránt nyerhet.
Igazi, nagy lehetőség előtt állunk, ne szalasszuk el! Gondolnunk kell az elkövetkező generációra, mert „az egészséges környezetet csak az unokáinktól kaptuk kölcsön".
Miért szükséges a szennyvíztisztító telep korszerűsítése?
A révfülöpi agglomeráció csatornázottsága már most is 100% körüli (95%). További terhelés a rákötési arányok (jelenleg 65,5%) növekedése miatt várható a telepen. A rákötési arány további növekedésével a már jelenleg is túlterhelt, technológiailag elavult révfülöpi szennyvíztisztító telep nem képes ellátni feladatát.
Várhatóan a hálózatra rá nem kötött lakosok előbb-utóbb meg szeretnék oldani a szennyvízelvezetési problémájukat. Ezen társadalmi igény miatt növekedni fog a telepre kerülő szennyvízmennyiség, és ez a telep fejlesztését indokolja. Az is fontos társadalmi érdek, hogy a megnövekedett szennyvízmennyiségeket a jövőben is megfelelő tisztítás után (a mindenkori szabályozásnak eleget téve) engedjék a befogadóba, aminek eredményeként nem károsodik az emberi környezet, és nem romlanak a lakosság életkörülményei.
Mivel az érintett települések mindegyike a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik, és az agglomeráció érzékeny vizek vízgyűjtőjén fekszik, ezért a szigorú jogszabályi kötelezettségeknek megfelelve kell biztosítani a beérkező szennyvizek határértékek alá történő tisztítását.
A projekt várható eredményei
A fejlesztés révén növelhető a lakossági szennyvíz befogadása. Az érintett települések többségében még emelhető a csatornázásba bevonható lakások száma, továbbá a szezonban ugrásszerűen megnövekedő terhelés is további kapacitások kiépítését illetve a meglévők átalakítását igényli.
A projekt eredményeképpen tökéletesebben tisztított szennyvíz kerülhet a Balatonba, így lehetővé válik a tó vízminőségének megóvása, a veszélyeztetettség csökkentése, és mintegy 10 ezer állandóan vagy időszakosan itt élő lakos életminőségének javítása.
A korszerűbbé váló szennyvíztisztító rendszer csökkenti a környezeti kockázatokat, a felszíni vizeket érintő szennyező hatásokat, a csapadékvizek túlfolyásából fakadó élővizek szennyezését, a szennyvizek kiáradását, megszünteti a légszennyezés (bűz) lehetőségét.
A telepre kerülő szennyvízből a kezelés során egyrészt tisztított szennyvíz, másrészt szennyvíz iszap keletkezik. A tisztított víz hasznosítható öntözésre, a tisztítás során keletkezett iszap, komposzt pedig felhasználható a mezőgazdaságban.
A projekt finanszírozása
A szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket 85 százalékban külső támogatási forrásokból (Kohéziós Alap, Magyar Köztársaság költségvetése), 15 százalékban a DRV Zrt. fogja biztosítani. A beruházáshoz nem kell a lakosságnak önrésszel hozzájárulnia
Ízelítő a lakossági kutatás eredményeiből
A válaszadók elsöprő többsége (83%) szerint szükség van erre a beruházásra, és több mint háromnegyedük (76,1%) örül is neki. Ötös skálára helyezve 4,27 pont az örömindex mértéke.
A beruházáshoz való pozitív beállítódás megjelenik a projekt folytatására vonatkozó véleményekben is. A folytatás sikerében bizakodók, reménykedők együttes aránya 84,6 százalék.
A szennyvíztisztító felújításának, bővítésének hátterében a relatív többség környezetvédelmi szándékokat (34%), EU-s követelményeket és Balaton-védelmi okokat (29,7-29,7%) gondol.
A szennyvíztisztító korszerűsítésének következményei közül a legtöbben (81-71%) azt várják, hogy nő a lakások forgalmi értéke; a község modernebb településsé válik, javul külső megítélése, és jót tesz a turisztikai vállalkozásoknak is.
Kevesebben, de még 50 százalék fölötti arányban gondolják, hogy a projekt befejezése után nem kell környezetvédelmi bírságot fizetni, nem kerül tisztítatlan szennyvíz a Balatonba, és azt is, hogy a szennyvíziszapot fel lehet használni a mezőgazdaságban.
A válaszadók túlnyomó hányada (86,9%) egyetért a szennyező fizet elvével. Azok, akik nem, vagy csak részben értenek ezzel egyet, azt hozták fel indokul, hogy a szennyezés nem csak rajtuk múlik, illetve, hogy a szennyezés megszüntetéséhez nincs elegendő pénzük.
A válaszadók több mint háromnegyedét (71,5%) érdeklik a szennyvíztisztító fejlesztésével kapcsolatos információk.
A többség jelen pillanatban elfogadja, támogatja, pozitívan áll a szennyvíztisztító felújításának, bővítésének tervéhez. Bízik a folytatásban is.
A megkérdezettek többsége szerint a beruházás közvetlen haszna, hogy növeli a lakások értékét, csökkenti a Balaton szennyezését és javít a település megítélésén.
Csatolt dokumentumok:
Keszthely KEOP-projekt
Az alábbiakban a Keszthelyi szennyvíztisztító-telepen megvalósuló korszerűsítésről,kapacitásbővítésről és kapcsolódó iszapkezelő létesítmények építéséről olvashatnak.
A támogatás forrása
A környezeti fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), amely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmi-gazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket. Az elméleti, hosszú távú stratégiai dokumentum a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) van részletesen kifejtve, tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzetértékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor.
A KEOP célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak követésével a tervek szerint mindenki számára biztosítottá válik így a tiszta, egészséges környezet.
Az elnyert támogatás
A KEOP keretében a fejlesztésekre kétfordulós pályázati rendszerben lehet támogatást igényelni. Az első pályázati fordulóban a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint a projekt gazdája egy Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt készített el, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága 2008. június 27-én támogatásra érdemesnek talált. Ezzel lehetővé vált a fejlesztés részleteinek kidolgozása, a szükséges tervezői munka elvégzése, amihez a projektgazda több mint 78 millió forint támogatásban részesül.
A projekt megvalósításának költségei várhatóan elérik majd a kétmilliárd forintot. Az építkezés megkezdésére – a sikeres második pályázati fordulót követően – előreláthatólag 2011-ben kerülhet sor.
A projekt céljai
A keszthelyi agglomeráció csatornázottsága már most is eléri a 95%-ot, további terhelés a jelenleg 74%-os rákötési arányok növekedése miatt várható a szennyvíztelepen. Mivel az érintett települések mindegyike a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik, és az agglomeráció a 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet szerint érzékeny vizek vízgyűjtőjén fekszik, ezért a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítani kell a beérkező szennyvizek határértékeknek megfelelő tisztítását. A projekt fő célkitűzése a telep korszerűsítése és kapacitásának bővítése a Balaton, mint a tisztított szennyvíz végső befogadó védelme érdekében.
A fejlesztés eredményeként megvalósul:
• a felszíni vizek, távlati vízbázisok (Balaton) terhelésének csökkentése, a tó vízminőségének javítása,
• a humán egészség és az élővilág védelme,
• a korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növelése,
• az európai uniós követelményeket kielégítő, környezetbarát és fenntartható szennyvíziszap-kezelés megvalósítása,
• a szennyvíztisztító-telep üzemeltetési költségeinek csökkentése (a gazdasági hatékonyság növelése), az EU energiapolitikájával összhangban a szennyvíziszap energetikai hasznosítása, anaerob rothasztása révén,
• a jogszabályi és hatósági kötelezéseknek való megfelelés a telep műszaki fejlesztésével.
Kik részesülnek a projekt eredményeiből?
• A projektjavaslat közvetlen célcsoportjai az agglomeráció településének állandó lakossága (mintegy 45 000 fő), ezen felül pedig a térségbe az üdülőszezonban érkező nagyszámú turista.
• A Balaton közvetlen közelében lévő, a turizmussal összefüggő szolgáltatást végző vállalkozások.
• A szennyvíztisztító-telep környékén és a befogadó természeti területein található ökoszisztémák, élőhelyek, azaz vízi élővilág és a befogadó Balaton partjától távolabb elhelyezkedő, de a vízminőségétől függő szárazföldi élővilág.
• A tó területén gazdálkodó szervezetek, melyek tevékenységének gazdasági eredményessége szorosan összefügg a tó vízminőségével.
• A szennyvíztisztító-telep üzemeltetését végző DRV Zrt.
A tervezett fejlesztés
Az előkészített változatok közül a támogatott műszaki megoldás szerint a szennyvíztisztító-telep korszerűsítése, kapacitásbővítése és a kapcsolódó iszapkezelési létesítmény építése jelent megoldást a megfogalmazott célok elérésére. Ez a következőkből áll: eleveniszapos szennyvíztisztítás kaszkádos kialakítású párhuzamosan működő tisztítási sorokkal, előülepítéssel, biológiai nitrogén- és foszforeltávolítással, kiegészítő vegyszeres foszforkicsapatással, és a keletkező fölös iszap rothasztásával és komposztálásával.
Mérhető eredmények
A tervezett tisztítási technológia során elfolyó szennyvíz minősége téli és nyári időszakban egyaránt megfelelne a kibocsátási határértékeknek.
Csatolt dokumentumok:
5. Közbeszerzési információk
A DRV Zrt. 2019. évi közbeszerzési terve (aláírt)
A DRV Zrt. 2018. évi közbeszerzési terve
6. A szolgáltatási díjat befolyásoló gazdasági és költségadatok
A szolgáltatási díjat befolyásoló gazdasági és költségadatok (2014-2018)
7. Üzletszabályzat
8. Általános műszaki és gazdasági adatok
| 2018 |
Közműves ivóvízellátásban részesülő teljes lakosság száma (ezer fő) | 836 |
Közműves ivóvízellátásban részesülő állandó lakosság száma (ezer fő) | 512 |
Csatornaszolgáltatásban részesülő teljes lakosság száma (ezer fő) | 610 |
Csatornaszolgáltatásban részesülő állandó lakosság száma (ezer fő) | 378 |
Az ellátott terület összes lakossága (ezer fő) | 838 |
Ivóvízellátásban részesülő települések száma | 378 |
Szennyvízszolgáltatásban részesülő települések száma | 211 |
Ivóvízbekötések száma a DRV Zrt. működési területén | 333 870 |
Csatornabekötések száma a DRV Zrt. működési területén | 243 899 |
Napi ivóvíztermelő kapacitás (m3/nap) | 438 831 |
Ivóvíztermelő vízkivételi helyek száma | 422 |
Vízvezeték hálózat hossza (km) | 6 642 |
Ivóvíztárolóink össztérfogata (ezer m3): | 257 |
Termelt ivóvíz (ezer m3) | 45 524 |
Továbbértékesítés céljából átvett víz (ezer m3) | 188 |
Társszolgáltatónak átadott víz (ezer m3) | 4 375 |
Végső felhasználók számára értékesített ivóvíz (ezer m3) | 26 885 |
Napi szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap) | 148 890 |
Csatornahálózat hossza (km) | 4 484 |
Szennyvízátemelők száma: | 939 |
Szennyvíztisztító-telepek száma: | 61 |
Kiszámlázott szennyvíz (ezer m3) | 18 766 |
Mechanikailag tisztított szennyvíz (ezer m3) | 35 551 |
Biológiailag tisztított szennyvíz (ezer m3) | 35 551 |
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (fő) | 1 802 |
Egy főre jutó vállalati átlagkereset (Ft/fő/hó) (várható) | 348 552.- |
9. Közzéteendő szerződések
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése és 37.§-a alapján a Társaság az alábbi szerződéseket teszi közzé:
- 2019. évi szerződések listája
- 2017-18. évi szerződések listája
- 2016. évi szerződések listája
- 2015. évi szerződések listája
A 2011. évi CXII. Törvény 1. melléklet III/4. pontja szerint a Társaság az alábbi szerződéseket teszi közzé:
- 2014. évi szerződések listája
- 2015. évi szerződések listája
- 2016. évi szerződések listája
- 2017. évi szerződések listája
- 2018. évi szerződések listája
- 2019. évi szerződések listája
10. Beszerzési szabályzatok
Előírások beszállítók részére, vállakozási szerződésekhez, megrendelésekhez