1. A DRV Zrt. éves beszámolója (2015)

Csatolmány: A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. éves beszámolója (2015)  (I. mellékletkönyvvizsgálói jelentés)

2. A DRV Zrt. éves beszámolója archívum

   Mérlegadat archívum

3. A foglalkoztatottak juttatásaira vonatkozó adatok

A Magyar Közlöny 2009. augusztus 22-i számában megjelent a Kormány 175/2009. (VIII. 29.) számú rendelete a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről. A rendelet hatálya kiterjed a DRV Zrt.-re mint a Magyar Állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra is. A rendelet végrehajtásaként a DRV Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé:

Vezetői adatok 2017.01.01.

Archívum:

Vezetői adatok 2016.10.27.

Vezetői adatok 2016.03.01.

Vezetői adatok 2016.01.19.

Vezetői adatok 2015.03.03.

Vezetői adatok 2015.02.24.

Vezetői adatok 2015.01.09.

Vezetői adatok 2014.03.21.

Vezetői adatok 2013.04.09.

Vezetői adatok 2012.08.10.

Vezetői adatok 2012.05.18.

Vezetői adatok 2012.01.06.

Vezetői adatok 2011.10.14.

Vezetői adatok 2011.06.14.

Vezetői adatok 2011.01.19.

Vezetői adatok 2013.03.14.

Vezetői adatok 2014.02.18.

Vezetői adatok 2013.01.28.

4. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések

 Koppány-Völgye KEOP

Tájékoztató a „Koppány-völgye Konzorcium" részéről 

az „Ivóvízminőség javítás a tabi kistérség nyolc településén" elnevezésű, KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 azonosító számú projekt előkészítő szakaszáról.

Mi a megoldandó probléma?

Több dél-dunántúli településen – így Andocs, Kára, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Szorosad, Törökkoppány, Zics településeken – az ívóvíz mínősége sajnos elmarad a törvény által meghatározottól. Vízkémiai vizsgálatok szerint e településeken a kutakból kitermelt vizekben az előírt határértéknél magasabb ammónia-, vas- és mangántartalmat mutattak ki. Ezen túl a jelenlegi vízművek által szolgáltatott ivóvizet a határértékeket meghaladó ammóniakoncentrációk, illetve a hálózatban képződő nitrit-koncentrációk jellemzik.

Mivel az érintett települések hátrányos helyzetűek, így az egészséges ivóvíz megteremtését csak oly módon lehet megvalósítani, hogy az ne rójon vállalhatatlan terheket e települések lakosságára.

Mi a megoldás?

A DRV Zrt., az érintett települések önkormányzatainak segítségével megkezdte egy olyan szakmai program megvalósítását, melynek célja e településeken az előírásoknak megfelelő, egészséges ivóvíz biztosítása.

E program legfontosabb célkitűzése a környezetkárosító hatások megelőzése és megszüntetése, az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése.

A projekt sikeres megvalósításával végeredményben a térség egészében javul a helyi lakosság, az intézmények dolgozói és az idelátogató turisták életminősége.

Mit tettünk eddig?

Ahhoz, hogy a szükséges beruházások ne jelentsenek elviselhetetlen terheket a térség lakóinak, olyan megoldást kellett találni, mely külső források igénybevételével valósulhat meg a fejlesztés.

E célból a  a DRV Zrt., Andocs község Önkormányzata, Nágocs Község Önkormányzata valamint Somogyacsa Önkormányzata létrehozta a Koppány-Völgye Konzorciumot, melynek célja az érintett nyolc településen vízminőség javító fejlesztések elvégzése.

A Konzorcium által e célból elkészített „Ivóvízminőség javítás a tabi kistérség nyolc településén" című, KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 azonosító számú pályázata pozitív elbírálásban részesült, a Koppány-Völgye Konzorcium 28 475 000 forint támogatást nyert a projekt előkészítő szakaszának elvégzésére.

Mit teszünk most?

Az elnyert támogatás felhasználásával 2012. augusztus 15-ig a projekt előkészítő szakasza zajlik. E szakaszban készül el az a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, mellyel már a projekt megvalósítására fogunk pályázni.

E Tanulmányhoz elkészítjük a projekt pontos és részletes megvalósíthatósági tanulmányát, kidolgozzuk a projekt költség-haszon elemzését, megtervezzük, hogy milyen módon biztosítják majd a Konzorcium tagjai a beruházáshoz szükséges önerőt, úgy, hogy a térség lakóit ne terhelje e fejlesztés.

Ezen túl e szakasz során elvégezzük a szükséges próbafúrásokat, illetve minden olyan technológiai, és adminisztratív lépést, mely szükséges a projekt sikeres folytatásához.

Mit gondolnak az érintett települések lakói?

Nagyon lényeges kérdés, hogy mennyi információval rendelkezik, mit gondol a problémáról az érintett térség lakossága. Ennek megismerésére 2012 januárjában közvélemény – kutatást készíttettünk a térségben.

E kutatás eredményei szerint jelenleg az ívóvíz minőségét a közepesnél kicsit rosszabbra értékelik a térség lakói, ugyanakkor e szempontból a települések között jelentősek az eltérések. A válaszok alapján a helyiek többsége tisztában van azzal, hogy nem megfelelő az ívóvíz minősége, és közel kétharmaduk azt is tudja, hogy az ívóvíz nem felel meg az Európai Uniós normáknak.

A válaszok szerint a térség lakóinak fele hallott már a tervezett beruházásról. A beruházás támogatottsága igen nagy, iskolai osztályzatokkal kifezeve 4,7-es átlagos jegyet adtak a beruházásnak, és nem volt olyan település, ahol a támogatottság eredménye 4-es osztályzat alatt lett volna. Hasonlóan pozitívan itélték meg a válaszadók azt, hogy a beruházás előnyös-e a kistérségben élők részére.

A projekt finanszírozása

A projekt előkészítési szakaszának teljes költsége 33 500 000 forint, a megvalósítási szakasz költségvetése 689 589 250 forint. A nagyrészt EU támogatással megvalósítani tervezett projekt a Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában kerül finanszírozásra. A szükséges önrészt a Koppány-Völgye Konzorcium tagjai biztosítják.

Ha kérdése lenne

A projekt előkészítése során mindent megteszünk azért, hogy az érintett települések lakossága minél teljesebben informálódhasson munkánkról. E célból hoztuk létre ezt az oldalt is, melyet folyamatosan frissíteni fogunk a projekt híreivel.

Amennyiben e honlapon található információkon túl is kérdése lenne a projekttel kapcsolatban, úgy kérjük, forduljon településének Önkormányzatához, vagy a DRV Zrt. képviselőjéhez az alábbi elérhetőségen: Czipri András, pályázati projektvezető (84/501-238, czipri.andras@drv.hu)

 

A projectben részt vevő szervezetek

A Koppány – Völgye Konzorcium tagjai:

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.
8600 Siófok, Tanácsház u. 6.
Levelezési cím: 8601 Siófok, Pf. 59.
Tel: (+36) 84 501 500
Fax: (+36) 84 501 250
E-mail: drv.zrt@drv.hu
Web: www.drv.hu

Andocs község Önkormányzata 
8675 Andocs, Szabadság tér 1.
Tel: (+36) 84 372 501
Fax: (+36) 84 372 590

Nágocs Község Önkormányzata 
8674 Nágocs, Hősök tere 10.
Tel. / Fax: (+36) 84 372 734

Somogyacsa Önkormányzata
7283 Somogyacsa, Kossuth Lajos u. 187.
Tel. / Fax: (+36) 84 377 601

A projekt közreműködő szervezetének elérhetősége: 

Energia Központ Nonprofit Kft. 
1134 Budapest, Váci út. 45., "D" épület, 6. emelet 
Levelezési cím: 437 Budapest, Pf. 328
Tel.: (+36) 1 802 4312, 
Fax: (+36) 1 802 4301
Web:  http://www.energiakozpont.hu/

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elérhetősége:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. 
Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332.
Tel: (+36) 40 638-638 (474-9180)
E-mailnfu@nfu.gov.hu 
Webwww.nfu.hu


 

 

 Révfülöp KEOP projekt

Révfülöpi agglomeráció szennyvíztelepének bővítése, fejlesztése

 

 KEOP-projekt, előkészítési szakasz      

Bevezető

A DRV Zrt. a KEOP – Egészséges tiszta települések akcióterv 7.1.2.0. számú „Szennyvízelvezetés és –tisztítás támogatási konstrukciójára pályázatot nyújtott be, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (Közreműködő Szervezet) támogatásra érdemesnek talált. A támogatási szerződést az előkészítési munkálatokra Társaságunk és a KvVM FI 2009. június 16-án írta alá.

Az előkészítési szakasz során elkészül a Részletes Megvalósíthatósági Hatástanulmány, amivel már a megvalósításra lehet majd pályázni. Az előkészítési szakaszban már megkezdődik a lakosok tájékoztatása a tervezett beruházásról. Ennek részeként 2009 novemberében lakossági közvélemény-kutatás készült az érintett településeken. A jövő év során többek között a honlapon keresztül, a sajtó segítségével és fórumokon részletes tájékoztatás adunk, hogy minden érintett megismerhesse a tervezett korszerűsítés részleteit.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szennyvíztisztítót minden településen támogatják az önkormányzatok. Ez azonban még csak részsiker, ahhoz, hogy a tervezett beruházást folytatni lehessen, és a projektgazda további támogatást tudjon szerezni, össze kell fogni, egységes akaratot kell nyilvánítani. Ez tehát egy igazi közös ügy, amivel az érintett önkormányzatok, a települések lakossága és a vízügyi szakma egyaránt nyerhet.

Igazi, nagy lehetőség előtt állunk, ne szalasszuk el! Gondolnunk kell az elkövetkező generációra, mert „az egészséges környezetet csak az unokáinktól kaptuk kölcsön".

Miért szükséges a szennyvíztisztító telep korszerűsítése?

A révfülöpi agglomeráció csatornázottsága már most is 100% körüli (95%). További terhelés a rákötési arányok (jelenleg 65,5%) növekedése miatt várható a telepen. A rákötési arány további növekedésével a már jelenleg is túlterhelt, technológiailag elavult révfülöpi szennyvíztisztító telep nem képes ellátni feladatát.

Várhatóan a hálózatra rá nem kötött lakosok előbb-utóbb meg szeretnék oldani a szennyvízelvezetési problémájukat. Ezen társadalmi igény miatt növekedni fog a telepre kerülő szennyvízmennyiség, és ez a telep fejlesztését indokolja. Az is fontos társadalmi érdek, hogy a megnövekedett szennyvízmennyiségeket a jövőben is megfelelő tisztítás után (a mindenkori szabályozásnak eleget téve) engedjék a befogadóba, aminek eredményeként nem károsodik az emberi környezet, és nem romlanak a lakosság életkörülményei.

Mivel az érintett települések mindegyike a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik, és az agglomeráció érzékeny vizek vízgyűjtőjén fekszik, ezért a szigorú jogszabályi kötelezettségeknek megfelelve kell biztosítani a beérkező szennyvizek határértékek alá történő tisztítását.

A projekt várható eredményei

A fejlesztés révén növelhető a lakossági szennyvíz befogadása. Az érintett települések többségében még emelhető a csatornázásba bevonható lakások száma, továbbá a szezonban ugrásszerűen megnövekedő terhelés is további kapacitások kiépítését illetve a meglévők átalakítását igényli.

A projekt eredményeképpen tökéletesebben tisztított szennyvíz kerülhet a Balatonba, így lehetővé válik a tó vízminőségének megóvása, a veszélyeztetettség csökkentése, és mintegy 10 ezer állandóan vagy időszakosan itt élő lakos életminőségének javítása.

A korszerűbbé váló szennyvíztisztító rendszer csökkenti a környezeti kockázatokat, a felszíni vizeket érintő szennyező hatásokat, a csapadékvizek túlfolyásából fakadó élővizek szennyezését, a szennyvizek kiáradását, megszünteti a légszennyezés (bűz) lehetőségét.

A telepre kerülő szennyvízből a kezelés során egyrészt tisztított szennyvíz, másrészt szennyvíz iszap keletkezik. A tisztított víz hasznosítható öntözésre, a tisztítás során keletkezett iszap, komposzt pedig felhasználható a mezőgazdaságban.

A projekt finanszírozása

A szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket 85 százalékban külső támogatási forrásokból (Kohéziós Alap, Magyar Köztársaság költségvetése), 15 százalékban a DRV Zrt. fogja biztosítani. A beruházáshoz nem kell a lakosságnak önrésszel hozzájárulnia

Ízelítő a lakossági kutatás eredményeiből

A válaszadók elsöprő többsége (83%) szerint szükség van erre a beruházásra, és több mint háromnegyedük (76,1%) örül is nekiÖtös skálára helyezve 4,27 pont az örömindex mértéke.

A beruházáshoz való pozitív beállítódás megjelenik a projekt folytatására vonatkozó véleményekben is. A folytatás sikerében bizakodók, reménykedők együttes aránya 84,6 százalék.

A szennyvíztisztító felújításának, bővítésének hátterében a relatív többség környezetvédelmi szándékokat (34%), EU-s követelményeket és Balaton-védelmi okokat (29,7-29,7%) gondol.

A szennyvíztisztító korszerűsítésének következményei közül a legtöbben (81-71%) azt várják, hogy nő a lakások forgalmi értéke; a község modernebb településsé válik, javul külső megítélése, és jót tesz a turisztikai vállalkozásoknak is.

Kevesebben, de még 50 százalék fölötti arányban gondolják, hogy a projekt befejezése után nem kell környezetvédelmi bírságot fizetni, nem kerül tisztítatlan szennyvíz a Balatonba, és azt is, hogy a szennyvíziszapot fel lehet használni a mezőgazdaságban.

A válaszadók túlnyomó hányada (86,9%) egyetért a szennyező fizet elvével. Azok, akik nem, vagy csak részben értenek ezzel egyet, azt hozták fel indokul, hogy a szennyezés nem csak rajtuk múlik, illetve, hogy a szennyezés megszüntetéséhez nincs elegendő pénzük.

A válaszadók több mint háromnegyedét (71,5%) érdeklik a szennyvíztisztító fejlesztésével kapcsolatos információk.

A többség jelen pillanatban elfogadja, támogatja, pozitívan áll a szennyvíztisztító felújításának, bővítésének tervéhez. Bízik a folytatásban is.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás közvetlen haszna, hogy növeli a lakások értékét, csökkenti a Balaton szennyezését és javít a település megítélésén.

 

 

 Keszthely KEOP-projekt

Az alábbiakban a Keszthelyi szennyvíztisztító-telepen megvalósuló korszerűsítésről,kapacitásbővítésről és kapcsolódó iszapkezelő létesítmények építéséről olvashatnak.

 

             

A támogatás forrása

A környezeti fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), amely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmi-gazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket. Az elméleti, hosszú távú stratégiai dokumentum a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) van részletesen kifejtve, tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzetértékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor.

A KEOP célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak követésével a tervek szerint mindenki számára biztosítottá válik így a tiszta, egészséges környezet.

 Az elnyert támogatás

A KEOP keretében a fejlesztésekre kétfordulós pályázati rendszerben lehet támogatást igényelni. Az első pályázati fordulóban a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint a projekt gazdája egy Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt készített el, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága 2008. június 27-én támogatásra érdemesnek talált. Ezzel lehetővé vált a fejlesztés részleteinek kidolgozása, a szükséges tervezői munka elvégzése, amihez a projektgazda több mint 78 millió forint támogatásban részesül.

A projekt megvalósításának költségei várhatóan elérik majd a kétmilliárd forintot. Az építkezés megkezdésére – a sikeres második pályázati fordulót követően – előreláthatólag 2011-ben kerülhet sor.

 A projekt céljai

A keszthelyi agglomeráció csatornázottsága már most is eléri a 95%-ot, további terhelés a jelenleg 74%-os rákötési arányok növekedése miatt várható a szennyvíztelepen. Mivel az érintett települések mindegyike a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik, és az agglomeráció a 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet szerint érzékeny vizek vízgyűjtőjén fekszik, ezért a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítani kell a beérkező szennyvizek határértékeknek megfelelő tisztítását. A projekt fő célkitűzése a telep korszerűsítése és kapacitásának bővítése a Balaton, mint a tisztított szennyvíz végső befogadó védelme érdekében.

A fejlesztés eredményeként megvalósul:

• a felszíni vizek, távlati vízbázisok (Balaton) terhelésének csökkentése, a tó vízminőségének javítása,

• a humán egészség és az élővilág védelme,

• a korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növelése,

• az európai uniós követelményeket kielégítő, környezetbarát és fenntartható szennyvíziszap-kezelés megvalósítása,

• a szennyvíztisztító-telep üzemeltetési költségeinek csökkentése (a gazdasági hatékonyság növelése), az EU energiapolitikájával összhangban a szennyvíziszap energetikai hasznosítása, anaerob rothasztása révén,

• a jogszabályi és hatósági kötelezéseknek való megfelelés a telep műszaki fejlesztésével.

Kik részesülnek a projekt  eredményeiből?

• A projektjavaslat közvetlen célcsoportjai az agglomeráció településének állandó lakossága (mintegy 45 000 fő), ezen felül pedig a térségbe az üdülőszezonban érkező nagyszámú turista.

• A Balaton közvetlen közelében lévő, a turizmussal összefüggő szolgáltatást végző vállalkozások.

• A szennyvíztisztító-telep környékén és a befogadó természeti területein található ökoszisztémák, élőhelyek, azaz vízi élővilág és a befogadó Balaton partjától távolabb elhelyezkedő, de a vízminőségétől függő szárazföldi élővilág.

• A tó területén gazdálkodó szervezetek, melyek tevékenységének gazdasági eredményessége szorosan összefügg a tó vízminőségével.

• A szennyvíztisztító-telep üzemeltetését végző DRV Zrt.

A tervezett fejlesztés

Az előkészített változatok közül a támogatott műszaki megoldás szerint a szennyvíztisztító-telep korszerűsítése, kapacitásbővítése és a kapcsolódó iszapkezelési létesítmény építése jelent megoldást a megfogalmazott célok elérésére. Ez a következőkből áll: eleveniszapos szennyvíztisztítás kaszkádos kialakítású párhuzamosan működő tisztítási sorokkal, előülepítéssel, biológiai nitrogén- és foszforeltávolítással, kiegészítő vegyszeres foszforkicsapatással, és a keletkező fölös iszap rothasztásával és komposztálásával.

Mérhető eredmények

A tervezett tisztítási technológia során elfolyó szennyvíz minősége téli és nyári időszakban egyaránt megfelelne a kibocsátási határértékeknek.

 

 

5. Közbeszerzési információk

6. A szolgáltatási díjat befolyásoló gazdasági és költségadatok

A szolgáltatási díjat befolyásoló gazdasági és költségadatok

A DRV Zrt. szolgáltatási díjat befolyásoló gazdasági és költségadatok - kiszervezési szerződések értéke

7. Üzletszabályzat

8. Általános műszaki és gazdasági adatok

 

2016

Közműves ivóvízellátásban részesülő állandó lakosság száma (ezer fő)

828

Csatornaszolgáltatásban részesülő állandó lakosság száma (ezer fő)

590

Az ellátott terület összes lakossága (ezer fő)   

834

Ivóvízellátásban részesülő települések száma

382

Szennyvízszolgáltatásban részesülő települések száma

211

Ivóvízbekötések száma a DRV Zrt. működési területén          

331 342

Csatornabekötések száma a DRV Zrt. működési területén                               

236 161

Napi ivóvíztermelő kapacitás (m3/nap)

438 831

Ivóvíztermelő vízkivételi helyek száma

422

Vízvezeték hálózat hossza (km)

6 735

Ivóvíztárolóink össztérfogata (ezer m3):

257

Termelt ivóvíz (ezer m3)

42 517

Továbbértékesítés céljából átvett víz (ezer m3)

183

Társszolgáltatónak átadott víz (ezer m3)

4 756

Végső felhasználók számára értékesített ivóvíz (ezer m3)

24 869

Napi szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap)

148 890

Csatornahálózat hossza (km)

4 475

Szennyvízátemelők száma:

939

Szennyvíztisztító-telepek száma:

62

Kiszámlázott szennyvíz (ezer m3)

17 207

Mechanikailag tisztított szennyvíz (ezer m3)

33 531

Biológiailag tisztított szennyvíz (ezer m3)        

33 531

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (fő)

1 911

Egy főre jutó vállalati átlagkereset (Ft/fő/hó) (várható)

241.903.-

 

9. Beszerzési szabályzatok

Előírások beszállítók részére, vállalkozási szerződésekhez, megrendelésekhez

Szakmai segédlet​

Beszerzési szabályzat