Nyomtatóbarát verzióEbben a rovatban a díjak megállapításáról, a díjak mértékét befolyásoló tényezőkről, a szolgáltatás költségeiről, az alkalmazott díjrendszerekről, az állami díjtámogatási rendszerről, a környezetterhelési díjról és az aktuális szolgáltatási díjakról olvashat.
- Díjjavaslat készítése a díjak mértékét befolyásoló tényezők figyelembe vételével
- Döntés a DRV Zrt. által alkalmazandó díjakról a díjjavaslat alapján
- Egytényezős - kéttényezős díjrendszer
- Az állami díjtámogatási rendszer működése
- Környezetterhelési / vízterhelési díj
- Mire fordítjuk a díjat?
- A szolgáltatás költségei
- Aktuális szolgáltatási díjak
- A késedelmes fizetés következményeiről és díjairól itt talál információt
Az alábbiakban az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjaival kapcsolatban adunk tájékoztatást. Bemutatjuk a díjalkotás menetét, azt a folyamatot, hogy ki és milyen tényezők figyelembe vételével dönt a szolgáltató által alkalmazandó díjakról, illetve milyen díjtételek szerepelnek a számlában.
A témával kapcsolatos kiadványunkat PDF formátumban le is töltheti!
Ide kattintva megtekintheti a témáról készített 2009. évi Vízmondó című kiadványunkat!
Díjjavaslat készítése a díjak mértékét befolyásoló tényezők figyelembe vételével
A DRV Zrt. a díjak mértékét befolyásoló tényezők alapján készíti el a következő évi díjjavaslatát.
A díjak mértékét befolyásoló tényezők:
A díjak mértékét befolyásoló tényezők különböző csoportokba sorolhatók, így beszélhetünk műszaki adottságokról, helyi adottságokról, illetve közigazgatási, jogi adottságokról. A tényezők e három csoportja tulajdonképpen független a szolgáltatótól, más üzemeltető esetén is hasonló feltételeket jelentenek a díjalkotás során. A műszaki adottságok között találjuk például a rendelkezésre álló vízbázisok minőségét, amely meghatározza a tisztítási technológiát, lényeges szempont a vízbázisok távolsága is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a vízkezelés, -elosztás energia- és anyagigényét. A helyi adottságok közül domináns tényezők: a domborzat, az adott település lakosainak száma, a szezonalítás, vagyis ha adott éven belül eltérő mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Az eddig felsoroltakhoz hasonlóan a közigazgatási és jogi adottságok: jogszabályok, közterhek, adók is valamennyi szolgáltatóra egységesen vonatkoznak.
A díjat befolyásoló tényezőknek van még egy csoportja, amely azonban már csak az adott szolgáltatóra jellemző. Ezt a csoportot a szolgáltatás minőségének nevezhetjük. Ide tartozik például a karbantartások rendszeressége, a hibaelhárítások gyorsasága, a hatékonyan működő ügyfélszolgálat, a szolgáltatás biztonsága, a szakemberek képzettsége, felkészültsége. S bár ezek a tényezők befolyásolják a legkisebb mértékben a díjak nagyságát, mégis ezek a legfontosabbak a fogyasztói elégedettség szempontjából!
Döntés a DRV Zrt. által alkalmazandó díjakról a díjjavaslat alapján
Magyarországon a víz- és csatornadíjakat a víziközművek tulajdonosai állapítják meg.
A víziközművek a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában vannak, melyeket a DRV Zrt. különböző szerződések keretében működtet. Az állami tulajdonban lévő közművek üzemeltetését hosszú távú vagyonkezelési szerződések alapján látja el a társaság, míg az önkormányzati tulajdonú víziközműveket a koncessziós vagy üzemeltetési szerződésekben foglaltak szerint üzemelteti a DRV Zrt. A településlistában a fogyasztási helyet megadva megtekintheti, hogy az érintett településen kinek a tulajdonában van a víziközmű.
Az állami tulajdonú víziközművel ellátott településeken a díjmegállapító hatóság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Az önkormányzati tulajdonú víziközművel rendelkező települések esetén az illetékes önkormányzat képviselő testülete a díjmegállapító hatóság, mely az üzemeltető adatai és javaslatai figyelembe vételével, de önálló jogkörrel határoz a díjakról.
A január 1-től december 31-ig hatályos díjakat a víziközmű tulajdonosok legkésőbb a tárgyévet megelőző december 31-ig állapítják meg. A lakossági fogyasztók által fizetendő díjak mértékét befolyásolhatja az állami díjtámogatási rendszer.
A víz- és csatornadíjak megállapítása tehát 1 évre vonatkozik, bár a költségösszetevők egy éven belül többször is változhatnak.
Egytényezős – Kéttényezős díjrendszer
A DRV Zrt. működési területén a számlázás során ún. egytényezős, illetve ún. kéttényezős díjrendszert alkalmazunk.
Az egytényezős díjrendszer esetében a köbméterarányos fogyasztás alapján számlázott víz-, illetve csatornadíj tartalmazza a szolgáltatások ellenértékét.
A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztástól független, fix összegű havi rendelkezésre állási alapdíjakból, és a fogyasztással arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakból tevődik össze.
Működési területünkön az ivóvízellátás tekintetében 139 településen számlázunk egytényezős és 213 településen a kéttényezős díjrendszer szerint. A csatornaszolgáltatás esetében 65 településen egytényezős, míg 81 településen kéttényezős az alkalmazott díjrendszer.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok - így a DRV Zrt. is - a szakminiszter döntése alapján az állami tulajdonú víziközművel rendelkező települések esetében, 2005. január 1-től tértek át a kéttényezős díjrendszer alkalmazására.
A DRV Zrt. az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehető. Ezen szolgáltatások rendelkezésre állásának költsége az egytényezős díjrendszerben az elfogyasztott, köbméterenként fizetendő vízdíjba van beépítve.
A rendelkezésre állásnak jelentős költségei vannak akkor is, ha egy adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Az egytényezős díjrendszer sajátossága miatt, a szolgáltatást időszakosan igénybe vevő fogyasztók kisebb mértékben járulnak hozzá a rendelkezésre állás - fogyasztási helyenként felmerülő - azonos mértékű állandó költségeihez.
A társadalmilag arányosabb teherviselés érdekében működési területünkön számos önkormányzat, illetve országos szinten a nem állami szolgáltatók közül jó néhányan már korábban áttértek a kéttényezős díjak alkalmazására.
A kéttényezős díjrendszer esetén minden fogyasztónak fizetnie kell az alapdíjat függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott időszakban igénybe vette-e. Az alapdíj azt a célt szolgálja, hogy valamennyi fogyasztó arányosabban vegye ki a részét a víziközművek fenntartási költségeiből. A számla másik összetevője a változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyisége után kell fizetni.
Ide kattintva tekintheti meg korábbi tájékoztató anyagainkat a kéttényezős díjrendszer bevezetésével kapcsolatban. (letölthető, nyomtatható verzióban)
- Lakossági fogyasztóinknak szóló korábbi tájékoztató levelünk a díjrendszer változásáról (2005. I. negyedév)
- Idényes lakossági fogyasztóinknak szóló korábbi tájékoztató levelünk a díjrendszer változásáról (2005. I. negyedév)
- Közületi fogyasztóinknak szóló korábbi tájékoztató levelünk a díjrendszer változásáról (2005. I. negyedév)
- A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2004 (XII. 16.) KvVM rendelete
- Korábbi sajtóközlemény a díjrendszer változásáról (2005. I. negyedév)
- Előadás a díjrendszer változásáról
Az állami díjtámogatási rendszer működése
Az állam az önkormányzatok által benyújtott igények alapján a lakossági fogyasztóknak díjtámogatást nyújt azokon a településeken, ahol a víziközmű szolgáltatás költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak. Az éves költségvetésről szóló törvény minden évben meghatározza az országos szinten e célra fordítható összeg nagyságát, amely ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis mérsékeli a lakosság által fizetendő díjakat.
A támogatási küszöb értékét a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján miniszteri rendelet állapítja meg a támogatási igények és a rendelkezésre álló támogatási összeg ismeretében.
A környezetterhelési / vízterhelési díj
A víziközmű szolgáltatók a - kezelésükre bízott szennyvízelvezető- és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével – csökkentik élővizeink terhelését, megóvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban.
Élővizeinkbe a teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt továbbra is terhelő anyagok kerülnek. A folyamat megállítása érdekében az állam megvizsgálta a terhelések további csökkentését célzó beruházások megvalósíthatóságának lehetőségét, és a környezetterhelési díjak - köztük a vízterhelési díj - fokozatos bevezetéséről döntött. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a „szennyező fizet” elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között.
A DRV Zrt. számlájában szereplő vízterhelési díj nem a szolgáltatási díj része.
A csatornaszolgáltatásba vont településeken a 2003. évi LXXXIX. törvény alapján, a DRV Zrt. szedi be a fogyasztóktól a vízdíjszámlában külön tételként megjelenő köbméter-arányos vízterhelési díjat, melynek mértéke 2007-ben a fenti törvény szerint számított díj 80 %-a volt. A díjfizetési kötelezettség 2008-ban érte el a 100 %-ot.
A víziközmű szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe kerül befizetésre. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javítják környezetünk minőségét.
Azoknak a fogyasztóknak, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, talajterhelési díjat kell fizetniük. Ennek beszedéséről az illetékes önkormányzat gondoskodik.
Ide kattintva tekintheti meg a környezetterhelési díjról szóló törvényt.
Ide kattintva megtekintheti a környezetterhelési díjról szóló Vízmondónkat.
A vízellátás és csatornázás azok közé a szolgáltatások közé tartozik, amelyért utólag fizetünk.
A víz kitermeléséhez, kezeléséhez, házhozszállításához, valamint a szennyvíz elvezetéséhez, ártalmatlanításához vízműveket, csőhálózatokat, tisztítótelepeket kell üzemeltetnünk.
A gépek, berendezések működéséhez számítógépes üzemirányító rendszerek és jól felkészült szakemberek összehangolt munkája szükséges.
A rendszerek folyamatos működéséhez jelentős mennyiségű energiát (elektromos áram, gáz, olaj, stb..) kell biztosítanunk.
Az építményeket karban kell tartani, és meghatározott időnként fel kell újítani, mely szakembereket, korszerű gépeket és anyagokat igényel.
Folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét, hogy megfeleljen a szigorú előírásoknak.
A működtetés során keletkező hibákat (pl. csőtörés) a lehető leggyorsabban ki kell javítani, amihez 24 órás diszpécser és hibaelhárító szolgálatot kell fenntartani.
Pontosan kell mérni az elfogyasztott víz mennyiségét. A bekötési vízmérőket négyévente hitelesíteni kell. A mérés alapján számlát kell küldeni a fogyasztónak.
Az ügyfélszolgálatainkon gondoskodnunk kell a gyors, pontos ügyintézésről (szerződéskötés, mérőátírás, reklamációk kezelése stb.).
Egy jól működő víziközmű társaságnak a technikai fejlődéssel is lépést kell tartania, ezért a kutatás-fejlesztés költségeit is bele kell kalkulálnia a díjba.
Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés során számos olyan költség merül fel, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. Ezeket értjük összefoglaló néven állandó költségeknek. Ilyen például a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munkák költsége, az ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a vízmérők négyévenkénti hitelesítésének költségei, vagy például a 24 órás diszpécserszolgálaton dolgozók munkabérei és járulékai.
A víziközmű szolgáltatás során felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát a kitermelt és hálózatba juttatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmennyiség befolyásolja. A fogyasztás mennyiségétől függnek a változó költségek. Ilyen például a vizet szállító szivattyúk energiaköltsége, az ivóvíz- és szennyvíztisztításnál használt vegyszerek anyagköltsége vagy a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő ún. vízkészlet járulék.
A víziközmű szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70%-át teszik ki az állandó költségek, és 30% az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. Ez az arány a DRV Zrt. szolgáltatásaira is jellemző.
Ide kattintva tekintheti meg a szolgáltatás költségeiről készített Vízmondó nevű kiadványunkat.
A DRV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú víziközművek esetében a 2010. évi nettó lakossági díjak a következőképpen alakulnak:
|
Az 22/2009 (XII.29.) KvVM rendelet alapján |
Ivóvíz* |
Csatorna* |
||
|
Alapdíj, |
Fogyasztási díj (Ft/m3) |
Alapdíj, |
Felszámítható legmagasabb fogyasztási díj (Ft/m3) |
|
|
Velencei-tó térsége (Velence, Gárdony, Kápolnásnyék, Sukoró, Dinnyés, Nadap települések |
200 |
380 |
377 |
530** |
|
Más település |
200 |
380 |
340 |
543*** |
* a táblázatban szereplő díjak nem tartalmazzák a 25% áfa-t.
** Az állami díjtámogatás elosztása alapján alkalmazott díj: 484,- Ft/m3 + 25% áfa
*** Az állami díjtámogatás elosztása alapján alkalmazott díj: 484,90.- Ft/m3 + 25% áfa
A DRV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú víziközművek esetében a 2010. évi nettó közületi víz- és csatornahasználati díjak a következőképpen alakulnak a 22/2009. (XII.29.) KvVM rendelet alapján:
Velencei-tó térsége: Velence, Gárdony, Kápolnásnyék, Sukoró, Dinnyés, Nadap településeken:
|
Ivóvíz* |
Csatorna* |
||||
|
Bekötési vízmérő átmérője (mm) |
Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó) |
Fogyasztási díj (Ft/m3) |
Bekötési vízmérő átmérője (mm) |
Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó) |
Fogyasztási díj (F/m3) |
|
13-20 |
205 |
394 |
13-20 |
377 |
555 |
|
25-32 |
1 040 |
25-32 |
1 900 |
||
|
40-50 |
3 150 |
40-50 |
5 680 |
||
|
65-100 |
10 800 |
65-100 |
19 240 |
||
|
150-200 |
32 800 |
150-200 |
56 250 |
||
Más település:
|
Ivóvíz* |
Csatorna* |
||||
|
Bekötési vízmérő átmérője (mm) |
Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó) |
Fogyasztási díj (Ft/m3) |
Bekötési vízmérő átmérője (mm) |
Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó) |
Fogyasztási díj (Ft/m3) |
|
13-20 |
205 |
394 |
13-20 |
364 |
595 |
|
25-32 |
1 040 |
25-32 |
1 840 |
||
|
40-50 |
3 150 |
40-50 |
5 490 |
||
|
65-100 |
10 800 |
65-100 |
18 570 |
||
|
150-200 |
32 800 |
150-200 |
54 270 |
||
* a táblázatokban szereplő díjak nem tartalmazzák a 25% áfa-t.
A csatornadíjból igényelhető locsolási kedvezményről itt talál információt.
A késedelmes fizetés következményeiről itt talál információt.
Csatolt dokumentumok: