Nyomtatóbarát verzió  
Díjak

Ebben a rovatban a díjak megállapításáról, a díjak mértékét befolyásoló tényezőkről, a szolgáltatás költségeiről, az alkalmazott díjrendszerekről, az állami díjtámogatási rendszerről, a környezetterhelési díjról és az aktuális szolgáltatási díjakról olvashat.



Az alábbiakban az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjaival kapcsolatban adunk tájékoztatást. Bemutatjuk a díjalkotás menetét, azt a folyamatot, hogy ki és milyen tényezők figyelembe vételével dönt a szolgáltató által alkalmazandó díjakról, illetve milyen díjtételek szerepelnek a számlában.

A témával kapcsolatos kiadványunkat PDF formátumban le is töltheti!

Ide kattintva megtekintheti a témáról készített 2009. évi Vízmondó című kiadványunkat!

Díjjavaslat készítése a díjak mértékét befolyásoló tényezők figyelembe vételével

A DRV Zrt. a díjak mértékét befolyásoló tényezők alapján készíti el a következő évi díjjavaslatát.

A díjak mértékét befolyásoló tényezők:

A díjak mértékét befolyásoló tényezők különböző csoportokba sorolhatók, így beszélhetünk műszaki adottságokról, helyi adottságokról, illetve közigazgatási, jogi adottságokról. A tényezők e három csoportja tulajdonképpen független a szolgáltatótól, más üzemeltető esetén is hasonló feltételeket jelentenek a díjalkotás során. A műszaki adottságok között találjuk például a rendelkezésre álló vízbázisok minőségét, amely meghatározza a tisztítási technológiát, lényeges szempont a vízbázisok távolsága is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a vízkezelés, -elosztás energia- és anyagigényét. A helyi adottságok közül domináns tényezők: a domborzat, az adott település lakosainak száma, a szezonalítás, vagyis ha adott éven belül eltérő mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Az eddig felsoroltakhoz hasonlóan a közigazgatási és jogi adottságok: jogszabályok, közterhek, adók is valamennyi szolgáltatóra egységesen vonatkoznak.

A díjat befolyásoló tényezőknek van még egy csoportja, amely azonban már csak az adott szolgáltatóra jellemző. Ezt a csoportot a szolgáltatás minőségének nevezhetjük. Ide tartozik például a karbantartások rendszeressége, a hibaelhárítások gyorsasága, a hatékonyan működő ügyfélszolgálat, a szolgáltatás biztonsága, a szakemberek képzettsége, felkészültsége. S bár ezek a tényezők befolyásolják a legkisebb mértékben a díjak nagyságát, mégis ezek a legfontosabbak a fogyasztói elégedettség szempontjából!

Ide kattintva tekintheti meg a vízdíj mértékét befolyásoló tényezőkről készített 2006. évi Vízmondó nevű kiadványunkat.

Ide kattintva tekintheti meg a vízdíj mértékét befolyásoló tényezőkről készített 2003. évi Vízmondó nevű kiadványunkat.

Döntés a DRV Zrt. által alkalmazandó díjakról a díjjavaslat alapján

Magyarországon a víziközművek az állam és az önkormányzatok tulajdonában vannak, a DRV Zrt. pedig különböző szerződések keretében működteti őket. Az állami tulajdonban lévő közművek üzemeltetését hosszú távú vagyonkezelési szerződések alapján látja el a társaság, míg az önkormányzati tulajdonú víziközműveket koncessziós- vagy üzemeltetési szerződésekben foglaltak szerint üzemelteti a DRV Zrt. A településlistában a fogyasztási helyet megadva megtekintheti, hogy az érintett településen kinek a tulajdonában van a víziközmű.

A víziközmű-szolgáltatás hatósági díjairól a 2011. évi CCIX. számú, víziközmű szolgáltatásról szóló törvény rendelkezik. A törvény A 65.§-a alapján az ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját a jövőben a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A miniszter díjakra vonatkozó - a törvény 74.§-ában foglalt - rendeletalkotási jogának életbe lépéséig a díjmegállapítás az alábbiak szerint történik:

Az állami tulajdonú víziközművel rendelkező településeken a vidékfejlesztési miniszter 144/2011. (XII.23.) VM rendelete szabályozza a szolgáltatási díjakat.

Az önkormányzati tulajdonú víziközművekkel rendelkező települések esetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 76.§-a alapján a szolgáltató a közműtulajdonos önkormányzat korábbi rendelete alapján 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt díjat alkalmazhat.

A lakossági fogyasztók által fizetendő díjak mértékét befolyásolhatja az állami díjtámogatási rendszer.

A víz- és csatornadíjak megállapítása általában 1 évre vonatkozik, bár a költségösszetevők egy éven belül többször is változhatnak.

Egytényezős – Kéttényezős díjrendszer

A DRV Zrt. működési területén a számlázás során ún. egytényezős, illetve ún.  kéttényezős díjrendszert alkalmazunk.

Az egytényezős díjrendszer esetében a köbméterarányos fogyasztás alapján számlázott víz-, illetve csatornadíj tartalmazza a szolgáltatások ellenértékét.

A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztástól független, fix összegű havi rendelkezésre állási alapdíjakból, és a fogyasztással arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakból tevődik össze.

Működési területünkön az ivóvízellátás tekintetében 128 településen számlázunk egytényezős és 248 településen a kéttényezős díjrendszer szerint. A csatornaszolgáltatás esetében 62 településen egytényezős, míg 127 településen kéttényezős az alkalmazott díjrendszer.

Az akkoriban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok - így a DRV Zrt. is - a szakminiszter döntése alapján az állami tulajdonú víziközművel rendelkező települések esetében, 2005. január 1-től tértek át a kéttényezős díjrendszer alkalmazására.

A DRV Zrt. az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehető. Ezen szolgáltatások rendelkezésre állásának költsége az egytényezős díjrendszerben az elfogyasztott, köbméterenként fizetendő vízdíjba van beépítve.

A rendelkezésre állásnak jelentős költségei vannak akkor is, ha egy adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Az egytényezős díjrendszer sajátossága miatt, a szolgáltatást időszakosan igénybe vevő fogyasztók kisebb mértékben járulnak hozzá a rendelkezésre állás - fogyasztási helyenként felmerülő - azonos mértékű állandó költségeihez.

A társadalmilag arányosabb teherviselés érdekében működési területünkön számos önkormányzat, illetve országos szinten a nem állami szolgáltatók közül jó néhányan már korábban áttértek a kéttényezős díjak alkalmazására.

A kéttényezős díjrendszer esetén minden fogyasztónak fizetnie kell az alapdíjat függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott időszakban igénybe vette-e. Az alapdíj azt a célt szolgálja, hogy valamennyi fogyasztó arányosabban vegye ki a részét a víziközművek fenntartási költségeiből. A számla másik összetevője a változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyisége után kell fizetni.

Ide kattintva tekintheti meg korábbi tájékoztató anyagainkat a kéttényezős díjrendszer bevezetésével kapcsolatban. (letölthető, nyomtatható verzióban)

Az állami díjtámogatási rendszer működése

Az állam az önkormányzatok által benyújtott igények alapján a lakossági fogyasztóknak díjtámogatást nyújt azokon a településeken, ahol a víziközmű szolgáltatás költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak. Az éves költségvetésről szóló törvény minden évben meghatározza az országos szinten e célra fordítható összeg nagyságát, amely ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis mérsékeli a lakosság által fizetendő díjakat.

A támogatási küszöb értékét a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján miniszteri rendelet állapítja meg a támogatási igények és a rendelkezésre álló támogatási összeg ismeretében.

A díjtámogatásban részesülő településeken a díjrendelet a víz- és csatornaszolgáltatásért felszámítható legmagasabb díjakat rögzíti. A lakossági fogyasztók valójában a rendeletben meghatározott díjaknál kevesebbet fizetnek. A fizetendő lakossági díjat ez esetben úgy kapjuk meg, hogy a rendeleti díjból kivonjuk a díjtámogatás mértékét.

A díjtámogatás elosztásáról szóló döntés meghozataláig a DRV Zrt. a támogatott településeken, a tervezett díjtámogatás mértékével csökkentett előzetes díjakon állítja ki számláit. Ennek célja az, hogy  az év későbbi részében megismert és megkapott díjtámogatás összegét  ne kelljen időlegesen Fogyasztóinkra hárítani. Amennyiben a díjtámogatás mértéke nem a tervezettnek megfelelően alakul, a fogyasztási díj ennek függvényében módosulhat.

Az állami támogatás elosztását követően díjkülönbözeti számlát bocsátunk ki a véglegesített lakossági fogyasztási díjak ismeretében.

A környezetterhelési / vízterhelési díj

A víziközmű szolgáltatók a - kezelésükre bízott szennyvízelvezető- és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével – csökkentik élővizeink terhelését, megóvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban.

Élővizeinkbe a teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt továbbra is terhelő anyagok kerülnek. A folyamat megállítása érdekében az állam megvizsgálta a terhelések további csökkentését célzó beruházások megvalósíthatóságának lehetőségét, és  a környezetterhelési díjak - köztük a vízterhelési díj - fokozatos bevezetéséről döntött. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a „szennyező fizet” elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között.

A DRV Zrt. számlájában szereplő vízterhelési díj nem a szolgáltatási díj része.

A csatornaszolgáltatásba vont településeken a 2003. évi LXXXIX. törvény alapján, a DRV Zrt. szedi be a fogyasztóktól és fizeti be az állami költségvetésbe a vízdíjszámlában külön tételként megjelenő köbméter-arányos vízterhelési díjat.

A víziközmű szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe kerül befizetésre. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javítják környezetünk minőségét.

Azoknak a fogyasztóknak, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, talajterhelési díjat kell fizetniük. Ennek beszedéséről az illetékes önkormányzat gondoskodik.

A településlistában a fogyasztási helyet megadva megtekintheti az érintett településen fizetendő vízterhelési díjat.

Ide kattintva tekintheti meg a környezetterhelési díjról szóló törvényt.

Ide kattintva megtekintheti a környezetterhelési díjról szóló Vízmondónkat.

Mire fordítjuk a díjat?

A vízellátás és csatornázás azok közé a szolgáltatások közé tartozik, amelyért utólag fizetünk.

A víz kitermeléséhez, kezeléséhez, házhozszállításához, valamint a szennyvíz elvezetéséhez, ártalmatlanításához vízműveket, csőhálózatokat, tisztítótelepeket kell üzemeltetnünk.

A gépek, berendezések működéséhez számítógépes üzemirányító rendszerek és jól felkészült szakemberek összehangolt munkája szükséges.

A rendszerek folyamatos működéséhez jelentős mennyiségű energiát (elektromos áram, gáz, olaj, stb..) kell biztosítanunk.

Az építményeket karban kell tartani, és meghatározott időnként fel kell újítani, mely szakembereket, korszerű gépeket és anyagokat igényel.

Folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét, hogy megfeleljen a szigorú előírásoknak.

A működtetés során keletkező hibákat (pl. csőtörés) a lehető leggyorsabban ki kell javítani, amihez 24 órás diszpécser és hibaelhárító szolgálatot kell fenntartani.

Pontosan kell mérni az elfogyasztott víz mennyiségét. A bekötési vízmérőket négyévente hitelesíteni kell. A mérés alapján számlát kell küldeni a fogyasztónak.

Az ügyfélszolgálatainkon gondoskodnunk kell a gyors, pontos ügyintézésről (szerződéskötés, mérőátírás, reklamációk kezelése stb.).

Egy jól működő víziközmű társaságnak a technikai fejlődéssel is lépést kell tartania, ezért a kutatás-fejlesztés költségeit is bele kell kalkulálnia a díjba.

A szolgáltatás költségei

Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés során számos olyan költség merül fel, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. Ezeket értjük összefoglaló néven állandó költségeknek. Ilyen például a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munkák költsége, az ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a vízmérők négyévenkénti hitelesítésének költségei, vagy például a 24 órás diszpécserszolgálaton dolgozók munkabérei és járulékai.

A víziközmű szolgáltatás során felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát a kitermelt és hálózatba juttatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmennyiség befolyásolja. A fogyasztás mennyiségétől függnek a változó költségek. Ilyen például a vizet szállító szivattyúk energiaköltsége, az ivóvíz- és szennyvíztisztításnál használt vegyszerek anyagköltsége vagy a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő ún. vízkészlet járulék.

A víziközmű szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70%-át teszik ki az állandó költségek, és 30% az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. Ez az arány a DRV Zrt. szolgáltatásaira is jellemző.

Ide kattintva tekintheti meg a szolgáltatás költségeiről készített Vízmondó nevű kiadványunkat.

Aktuális szolgáltatási díjak

A településlistában a fogyasztási helyet megadva megtekintheti az érintett településen fizetendő víz- és csatornadíjakat. 

A DRV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú víziközművek esetében a 2013. évi nettó lakossági díjak a következőképpen alakulnak 2013.07.01-jétől:


Nettó lakossági díjak*

Rendeleti díj

Számlázott díj, amennyiben díjtámogatás miatt eltér a rendeletitől**

Ivóvíz

Víz alapdíj (Ft/hó)

234

rendeleti díj

Vízfogyasztási díj (Ft/m3)

357,3

rendeleti díj

Csatorna

Csatorna alapdíj (Ft/hó)

378

rendeleti díj

Csatornahasználati díj (Ft/m3)

569

390,6

KIOP-os települések
(Dinnyés, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró, Velence)
Csatorna alapdíj (Ft/hó)

409,5

rendeleti díj

KIOP-os települések
(Dinnyés, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró, Velence)
Csatornahasználati díj (Ft/m3)

540

407,5


* a táblázatban szereplő díjak nem tartalmazzák a 27% áfa-t. 

** A díjtámogatás elosztásáról szóló döntés meghozataláig a DRV Zrt. a támogatott településeken, a tervezett díjtámogatás mértékével csökkentett előzetes díjakon állítja ki számláit. Mindezt azért tesszük, hogy  az év későbbi részében megismert és megkapott díjtámogatás összegét  ne kelljen időlegesen Fogyasztóinkra hárítani. Amennyiben a díjtámogatás mértéke nem a tervezettnek megfelelően alakul, a fogyasztási díj ennek függvényében módosulhat. Az állami támogatás elosztását követően díjkülönbözeti számlát bocsátunk ki a véglegesített lakossági fogyasztási díjak ismeretében.

 

A DRV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú víziközművek esetében a 2013. évi nettó közületi víz- és csatornahasználati díjak 2013.01.01-jétől a  következőképpen alakulnak a 144/2011. (XII.23.) VM rendelet alapján:

Velencei-tó térsége: Velence, Gárdony, Kápolnásnyék, Sukoró, Dinnyés, Nadap településeken:

Ivóvíz*

Csatorna*

Bekötési vízmérő átmérője (mm)

Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó)

Fogyasztási díj (Ft/m3)

Bekötési vízmérő átmérője (mm)

Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó)

Fogyasztási díj (F/m3)

13-20

280

411

13-20

495

566

25-32

1 420

25-32

2 500

40-50

4 275

40-50

7 470

65-100

14 670

65-100

25 300

150-200

44 550

150-200

73 960

Más település:

Ivóvíz*

Csatorna*

Bekötési vízmérő átmérője (mm)

Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó)

Fogyasztási díj (Ft/m3)

Bekötési vízmérő átmérője (mm)

Alapdíj fogyasztási helyenként (Ft/hó)

Fogyasztási díj (Ft/m3)

13-20

280

411

13-20

505

624

25-32

1 420

25-32

2 560

40-50

4 275

40-50

7 640

65-100

14 670

65-100

25 830

150-200

44 550

150-200

72 650

* a táblázatokban szereplő díjak nem tartalmazzák a 27% áfa-t.

A csatornadíjból igényelhető locsolási kedvezményről itt talál információt.

A késedelmes fizetés következményeiről itt talál információt.




Készítette: Wildom.