Nyomtatóbarát verzió  
Szennyvízszolgáltatás

Ebben a rovatban végigkövetheti másik alaptevékenységünk, a szennyvízszolgáltatás folyamatát.


A szennyvízszolgáltatás folyamata

Az ivóvízellátás mellett Társaságunk másik alaptevékenysége a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás. A folyamatot az alábbi ábra szemlélteti.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti!

Szennyvízelvezetés

Az ivóvízhasználat során keletkezett szennyvizet el kell vezetni, és meg kell tisztítani annak érdekében, hogy ne szennyezze környezetünket. Sok felszíni ivóvíznyerő hely szennyeződött el véglegesen azért, mert a szennyvizet tisztítás nélkül engedték a talajba. Élővizeink – különösen a tavak, így a Balaton és a Velencei tó – ökológiai egyensúlya borulna fel, ha tisztítatlanul folynának bele a szerves anyagok mellett kórokozókat és különféle szilárd szennyeződéseket is tartalmazó szennyvizek.

Felhasználóink egy részénél a szennyvizeket különböző átmérőjű csatornák rendszere gyűjti össze és vezeti a szennyvíztisztító telepekre. Ahol a domborzati viszonyok megengedik, ott gravitációsan áramlik a szennyvíz. Sok esetben szennyvízátemelőkben elhelyezett szivattyúkkal kell a megfelelő nyomást biztosítani a szennyvízcsatornán belüli áramláshoz.

A Felhasználók másik csoportját azok alkotják, akiknél még nem épült ki a csatornahálózat, így az ő esetükben egy megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozó szolgáltatását kell igénybe venni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt fogadóhelyre történő beszállításáról.

Szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztító telep működését az alább ábra szemlélteti. A képre kattintva, külön ablakban nagyobb méretben is megtekintheti az ábrát.

A szennyvíztisztító telepeken először rácsokkal szűrik ki a nagyobb méretű szilárd anyagokat, majd leülepítik a szennyvízben található homokszerű szennyeződést.

Ezt követi a szennyvíz szerves anyagának eltávolítása ún. eleveniszapos biológiai tisztítás segítségével. A szerves anyagokat mikroorganizmusokból álló „eleveniszap” akkumulálja és bontja le, amelyet utóülepítő medencékben választanak ki a tisztuló szennyvízből.

A mechanikai és biológiai tisztulás után, egyes esetekben kémiai, harmadik fokozatú tisztítást is alkalmazni kell, amely a vízben még jelenlévő, közvetlenül felvehető növényi tápanyagok (foszfor, nitrogénvegyületek) eltávolítását célozza.

A legutolsó tisztítási fázis a fertőtlenítés, amikor a szennyvízben maradt mikroorganizmusokat kell fertőtlenítőszer alkalmazásával elpusztítani. A tisztítási folyamat végén olyan minőségű víz keletkezik, ami ugyan nem ivóvíz tisztaságú, de veszély nélkül lehet az élővizeinkbe visszaengedni.

A szennyvíztisztítás során keletkező „szennyvíziszapot” első lépésben vízteleníteni kell, mivel ennek csupán 1-3 %-a a szárazanyag tartalom, a többi víz. A víztelenítés során keletkező csurgalékvizet visszavezetik a tisztítási technológia elejére. A víztelenített szennyvíziszapot komposztálják, és ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban talajjavításra hasznosítják. Létezik más iszaphasznosítási mód is, melynek során a sűrített iszapot injektálással helyezik el.

Vízminőség ellenőrzés a szennyvízelvezetés és -tisztítás során

A szennyvíztisztítás során az élővizeinkbe csak ellenőrzött körülmények között engedhetjük vissza a megtisztított szennyvizet. A DRV Zrt. által kezelt szennyvíz minőségét a társaság saját laboratóriumaiban folyamatosan ellenőrzik munkatársaink. Mintákat vesznek a beérkező szennyvízből, a tisztítási technológia során és a természetbe történő kibocsátás előtt. A környezeti ártalmak elkerülése végett a megtisztított víz baktérium, szervesanyag, foszfor, nitrogén és sótartalmát vizsgálják a szakemberek. A DRV Zrt. munkatársain kívül a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet is vizsgálja a természetes élővizeinkbe bocsátott tisztított szennyvíz minőségét.

Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton

A szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetőség fordulhat elő, melyek gyors, szakszerű elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. A szennyvízhálózaton is történik időnként csőtörés, bár jóval ritkábban, mint az ivóvízhálózat esetében. Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként időnként nemcsak szennyvíz kerül. Alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgező vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén megszűntethető.

Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a szennyvízátemelőkben található szennyvízszivattyú meghibásodása. A szennyvíz továbbítása és a terepviszonyok leküzdése érdekében ún. szennyvízátemelőkre van szükség. A szennyvízátemelőkben szivattyúk működnek, melyek a szennyvíz magasabb pontra történő emelését segítik. Ha a szennyvízátemelőben található szivattyú meghibásodik, akkor a folyamatosan érkező szennyvízzel megtelik az átemelő-akna. Az URH-s jeladó rendszer azonnal hibaüzenetet küld a diszpécser központba, ahol a számítógépes üzemirányító rendszer jelzi a meghibásodást. Az ügyeletes diszpécser értesíti, és a helyszínre küldi a hibaelhárító szakembereket. A helyszíni hibafeltárást követően kiderül, hogy a szivattyú helyben javítható-e. Komolyabb hiba esetén a szennyvízszivattyút kicserélik a szakemberek. Az új szivattyú üzembe helyezését követően fontos feladat a környezet fertőtlenítése, mivel a felszínre esetlegesen kifolyó szennyvíz komoly fertőzésveszély forrása lehet.

Amennyiben közterületen a szennyvízhálózaton problémát észlel, diszpécsereink köszönettel várják telefonhívását, hogy a problémát mihamarabb elháríthassák. A hibabejelentéshez tárcsázza a DRV INFO Vonal számát: 06 40 240 240 és válassza az 1-es menüpontot.

Vízmondó kiadványunk a szennyvízhálózaton történő hibaelhárításról.

Töltse le tájékoztatónkat a vezetékes ivóvíz-hálózati meghibásodásokkal kapcsolatban!

Töltse le az illegális csatornahasználat következményeivel kapcsolatban készített kiadványunkat PDF formátumban!

A szennyvízszikkasztás káros hatásai

A talajba engedett szennyvíz elszennyezi a talajvizet, amely gyakran a számunkra ivóvizet biztosító vízkészletekkel is kapcsolatban áll. A szennyvízben a természetes anyagokon túl a háztartási vegyszerek maradékai is megtalálhatóak, amelyek mérgezik környezetünket.

Zárt szennyvíztároló esetén rendszeresen szükség van a felgyülemlett házi szennyvíz elszállíttatására (szippantókocsi alkalmazására). Ezen szolgáltatást kérjük társaságunkkal, vagy megfelelő szakismerettel, engedéllyel rendelkező vállalkozóval végeztetni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt helyre történő beszállításáról. A szippantott szennyvizet tilos élő vízfolyásba, vagy közcsatorna tisztítóaknájába engedni.

Könnyen belátható, hogy az ivóvízhasználat során keletkező szennyvíz elhelyezésének legkedvezőbb módja – gazdasági, környezetvédelmi, kényelmi szempontból – az utcai szennyvízcsatornára való rákötés.

Csapadékvíz – elvezetés

A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítették. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a csatornába, gondot és többletköltséget okoz a szennyvízzel történő együttes elszállítása, amely időnként szennyvízkiömléshez is vezethet. A csapadékvíz miatt hirtelen megnövekedő mennyiségű - ezért hígabb - szennyvíz, a szennyvíztisztító telepeken költséges technológai beavatkozásokat igényel, mely környezettudatos Felhasználói magatartással megelőzhető lenne.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti!

Társaságunk a csapadékvíz illegális bekötését ún. ködfejlesztő berendezéssel, valamint kamerás vizsgálatokkal igyekszik felderíteni.

Szagtalanítási eljárás

A szennyvizek összegyűjtése és elszállítása során, annak állapota a tartózkodási idő, illetve a szennyvíz fizikai és kémiai / biokémiai változásainak függvényében fokozatosan romlik. Az oldott oxigén-szint elfogyásával járó folyamat során a szennyvíz szervesanyag-tartalmának lebontását végző mikroorganizmusok típusa is megváltozik. Túlsúlyba kerülnek ugyanis azok a típusok, amelyek lebontási melléktermékeként egyre több illó- és szaganyagot tartalmazó gáz is megjelenik. Ebből származnak a kellemetlen, bűzt árasztó környezeti terhelések.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem feltaláló szakembereivel közreműködve - már több mint egy évtizede sikeresen alkalmazza a „Limitált nitrátadagolás szennyvizek szagártalmainak és biokorróziós hatásainak csökkentésére” megnevezésű szolgálati szabadalmát.

A berendezés sikeresen üzemel és a módszer a legkülönbözőbb típusú kommunális szennyvizekre, illetve szennyvízelvezető rendszerekre könnyen adaptálható. Az adagoló berendezések kivitele alkalmazkodik a környezet adta lehetőségekhez. Elhelyezhető a térszín felett, kis épületben, vagy részben, illetve teljesen földbe süllyesztve.

Az adagoló rendszer számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát a DRV Zrt. külső partnerek bevonásával és az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság anyagi támogatásával a 2000-2001. években fejlesztette ki, és 2002-ben szabadalmaztatásra is bejelentette kül- és belföldön egyaránt. A szoftver – mely az adagoló rendszer üzemfelügyeletét és irányítását végzi - képes megkeresni az adott helyzet paramétereinek megfelelő egy vagy több alkalommal sikeresen alkalmazott megoldásokat.

A rendszer használata a lakosságot irritáló szaghatások megelőzése mellett, a beton- és fémkorrózió jelentős mértékű csökkentésével hozzájárul a szennyvízszállító csatornahálózat élettartamának meghosszabbításához is.

Az eljárás hivatalos hatósági minősítéssel rendelkezik, s a teljes technológiában engedélyezett, környezetbarát anyagokat használ fel.


Idegenvíz a szennyvízcsatorna hálózatokban

A DRV Zrt.-nél kialakult és folyamatosan fejlődő szennyvízhálózati diagnosztikai tevékenység tervezése, szervezése és végrehajtása során felmerült az igény, hogy szakmai ismereteink bővítése és tapasztalataink megosztása okán célszerű felvenni a kapcsolatot a – meghatározó részben állami tulajdonú víziközműveket üzemeltető- társ regionális vízművekkel.

Ennek eredményeként 2011. november 15-én lefolytattuk az „Idegenvizek a szennyvíz hálózatban” témájú munkacsoport nyitó egyeztetését az 5 regionális vízmű és a Tettye Forrásház Zrt. részvételével. A nyitó egyeztetés során az előzetesen összeállított és résztvevőknek megküldött témavázlat és ütemezés került egyeztetésre és elfogadásra, melynek célja egy Kézikönyv összeállítása, amely magába foglalja a közös ismereteket és tapasztalatokat az alábbi fő pontok szerint:

- A szennyvízhálózat idegenvíz befolyásoltságának egységes értelmezése érdekében fogalomtár összeállítása

- Az ismert problémák strukturálása

- Az idegenvizek felderítésének módszertana, gyűjtött és mért adatok kiértékelése, hibahelyek azonosításának módszerei

- Alternatív hibajavítási technológiák keresése/fejlesztése, az optimumok és megtérülés kalkulálása

- Kézikönyv összeállítása, a fenti témák egységes szerkezetbe foglalása

A közös munka során olyan komplex anyag jött létre, melyben minden résztvevő szakmai tapasztalata és üzemeltetési területeik adottsága megjelenik, - igazodva a 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott fogalmakhoz - ezáltal a szennyvízhálózatokat terhelő idegenvizek problémakörében felmerülő gyakorlati problémák megoldásához nyújt segítséget az üzemeltetők részére.

Idegenvíz a szennyvízcsatorna hálózatokban Kézikönyv - Megnyitás




Készítette: Wildom.